Digitália - A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Digitális Univerzuma

Ismertető Könyv felajánlása Gyakorlati tudnivalók Kapcsolat

PhD tanulmányok 2. corvina logo

Szerkesztő: Ádám Antal
További szerzők: Daubner Gbriella; Egri Gábor; Fóti Gábor; Fülöp Zoltán; Hetesy Zsolt; Hornyik Zsuzsanna; Horváth Gézáné; Janza Frigyes; Kemény Gábor; Király Edina; Kiss Szabolcs; Major Róbert; Pinczésné Kiss Klára; Sléder Judit; Sövényházy Edit; Szendrei Ferenc; Tiborcz János; Torma Albert; Varró László; Vida András
Cím: PhD tanulmányok 2.
Megjelenési adatok: Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Doktori Iskolája, Pécs, 2004. | ISSN: 1785-5535

coverimage A Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán működő Belügyi Doktori Iskola hallgatóinak első publikációs válogatását tartja kezében az olvasó. A szerzők a második tanévüket lezárt doktoranduszok, többségük a rendvédelmi szervezetek és szolgálatok aktív dolgozója, akik mögött akár több évtizedes rendőri múlt, gyakorlati tapasztalat áll. Úgy érezzük ez utóbbi számít egyúttal a kötet fő erényének is, az hogy a szerzők tudományos törekvéseit a gyakorlatban felmerülő kérdések indították el, valamint az az igény, hogy tudományosan felmerült válaszokat igyekeznek adni a rendvédelmi munka jobb végzéséhez. Reményeink szerint ez az első jelentkezés egy folyamatosan bővülő, tökéletesedő sorozat kezdete, egyénileg pedig szép tudományos karrierek kiindulópontja. Megragadjuk az alkalmat, hogy köszönetét mondjunk mindazon egyetemi és minisztériumi vezetőknek, akik a Tagozat indításánál segédkeztek, a sorozat szerkesztőjének Dr. Adám Antal professzor úrnak, a Tagozat szakmai munkájáért felelős Dr. Finszter Gézának és Dr. Kőhalmi László egyetemi adjunktus, oktatásszervezőnek.
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Tanulmánykötet, Doktori képzés, Jogi képzés, PhD képzés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

A sorozat kötetei

Tartalomjegyzék

Borító
[1]
Címlap
[3]
Impresszum
[4]
Tartalom
5-6
   Contents
7-8
Beköszönő
9
Daubner Gbriella: A rendőrségi kommunikáció csiszolatlan gyémántjai
11-28
   I. Bevezetés
11-12
   II. Rendőrségi kommunikáció
12-27
      1. A rendőri munka „csomagolása”
12-14
         1.1 Hatékonysági modell
12-14
      2. A kommunikáció és a PR összefüggései
15-18
         2.1 A fogalmak hálójában
15-16
         2.2 Belső kommunikáció a rendőrségnél
16-17
         2.3 Hová tűntek a csiszolt gyémántok?
17-18
      3. Belső kommunikációs folyamatok
19-20
         3.1 „A szél irányát nem tudjuk megváltoztatni ”
19-20
      4. A Merseside-i minta
20-27
         4.1 Bevezető
20-21
         4.2 A vezető-beosztott viszony erősségei és anomáliái
21-22
         4.3 A tájékozott dolgozó hatékonyabb
22-27
            4.3.1 A vezetők hírüzenete
22-24
               4.3.1.1 A folyamatos kapcsolat, azaz IN-TOUCH
23
               4.3.1.2 A Tolna megyei „Forrás”
23-24
            4.3.2 A dolgozók „kézikönyve” a Merlin
24-25
            4.3.3 Kommunikációs képzés
26-27
      4. Zárszó
27
   Irodalomjegyzék
27
   Jegyzetek
28
Egri Gábor: Erőforrás-kezelés a rendőrségi munkában (Döntésekhez szükséges méréselméleti alapok) Resource management at police work
29-44
   1. Az erőforrás fogalma
29-31
      1.1 Szemléltetés
31
   2. Specifikus erőforrások a rendészeti munkában
31-34
      2.1 Anyagi és eszmei erőforrások
31-32
      2.2 Az információ, mint erőforrás
32-33
      2.3 Információ-technológia, távközlés (frekvencia), mint erőforrás
33-33
      2.4 Jog (a jogszabályok rendszere), mint erőforrás a rendőri munkában
33-34
   3. Az erőforrás-kezelés célja
34-36
   4. Döntések az erőforrások kezelésénél
36-38
      4.1 Döntési mechanizmus, korlátozott racionalitás elmélete
36-37
      4.2 Értékelési módszerek
37-38
   5. Kriminológiai jelenségek mérése és mérhetősége
38-43
      5.1 Mérési skálák
38-39
      5.2 Szemléltetés
39-43
         Lineáris ábrázolás
39
         Síkbeli (térbeli) ábrázolás
40-41
         N dimenziós ábrázolás (csillagábra)
42-43
   Irodalomjegyzék
44
Fóti Gábor: Különleges eszközök, bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés
45-54
   I. Bevezetés
45-46
   II. Történeti áttekintés
46-47
   III. Normatív szabályozása a titkos információgyűjtésnek, ezen belül a különleges eszközök, felhasználásának, alkalmazásának (alapnormák)
47
   IV. A „különleges eszközök alkalmazásának törvényi feltételei, fajtái, az elrendelés eljárási szabályai, alkalmazás megszüntetésének esetei
47-49
      1. Törvényi feltétel
47-49
      2. Fajtái a különleges eszközöknek
48-49
   V. Elrendelés (igénylés) eljárási szabályai
49-51
      1. Hatáskörrel, illetékességgel rendelkező bíró, a bírói eljárás az alkalmazás határideje
50
      2. Sürgősségi elrendelés
51
      3. Különleges eszközök alkalmazása
51
      4. Különleges eszköz alkalmazásának megszűntetésének esetei
51
   VI. Különleges eszköz útján beszerzett adatokkal, információkkal kapcsolatos feladatok
51-54
   Felhasznált irodalom
54
Fülöp Zoltán: A kábítószeres befolyásoltság alatt történő gépjárművezetés orvosszakértői bizonyításának nehézségei-Proof problems of the driving under the drug influence
55-67
   1. Bevezető
55
   2. Európai helyzet, projektek
56
   3. Magyarországi helyzet
57-63
      3.1 Jogszabályi hátér
57
      3.2 Befolyásoltság megállapítása
57-58
      3.3 Ittasság jogértelmezése
58
      3.4 Elkövetési magatartás
58-59
      3.5 A rendőrségi eljárás szabályozása és gyakorlata
59
      3.6 Az ismertté vált egyes közlekedési bűncselekmények száma az ERÜBS’" adatai alapján
60-61
      3.7 Az esetek feldolgozása alapján észlelt hiányosságok, melyek a bizonyítást nehezítették, illetve lehetetlenné tették
61-62
      3.8 A megállapítások alapján tett további javaslatok
62
      3.9 A kutatási program kiterjesztésének lehetőségei
63
      3.10 A kutatási eredmény hasznosíthatósága
63
   4. Drog hatása alatti vezetés vizsgálatának menete
63
   5. Adatlap az ügyek részletes feldolgozásához
64-65
   Felhasznált irodalom
66
   Jegyzetek
67
Hetesy Zsolt: Az EU-csatlakozás hatása a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szerepére és feladataira-The Effects of Eu-Accession on the Role and Tasks of the Special Service for National Security
69-93
   1. Bevezetés
69-70
   2. A Szakszolgálat „EU-integrációja”
71-73
   3. A csatlakozásra való szervezeti felkészülés
73-74
   4. A nemzetközi bűnüldözői együttműködés
74-78
   5. A hatósági, szakhatósági és szakértői tevékenység
78-80
   6. Összegzés
81
   Jegyzetek
82-83
Hornyik Zsuzsanna: Környezetvédelmi büntetőjog az Európai Unióban (Ausztria és Spanyolország)-Environmental Criminal law in the European Union (Austria and Spain)
85-93
   1. Ausztria
86-89
   2. Spanyolország
89-92
   3. Összegzés
92
   Jegyzetek
93
Horváth Gézáné: A regionális (megyei) kriminalisztikai azonosító laboratóriumok kialakulása és helyzete az EU-csatlakozás küszöbén
95-108
   1. Bevezetés
95-96
   2. A regionális (megyei) laboratóriumok kialakítása
96
   3. A Veszprém megyei laboratórium működése - az első tíz évben
96
   4. Az anyagmaradványok vizsgálatán alapuló bizonyítási eljárás néhány törvényszerűsége
97-98
   5. Az eddigi működés értékelése
99-100
   6. A regionális kábítószer analitikai laboratóriumok kialakítása
100
   7. Nemzetközi háttér
100-101
   8. A hazai háttér
101-102
   9. A regionális kábítószer analitikai laboratórium tevékenysége
102-104
   10. Azonosító laboratóriumok az EU-ban - hazai helyzet
105-107
   11. A szakértői tevékenység jogi szabályozásának jövője
107-108
   Irodalom
108
Janza Frigyes: A svájci kantonális közigazgatás, a közvetlen demokrácia és az Európai Unió-The Swiss federal (cantonal) administration, direct emocracy and the European Union
109-127
   1. Bevezetés
110-112
   2. A svájci Európa-politika történelmi szempontból
111-114
   3. A politikai integráció svájci modellje
114-115
   4. A közvetlen demokrácia
115-118
   5. Alkotmány, államiság és az Európai Unió
119-121
   6. Közvetlen demokrácia és az Európai Unió
122-124
   Felhasznált irodalom
125-126
   Jegyzetek
127
Kemény Gábor: Sértetti jogok, kötelezettségek az új büntetőeljárás-jogi törvény tükrében
129-146
   1. A sértettről általában
130-131
   2. A magánvádról, pótmagánvádról, magánfélről és a sértetti képviseletről
131-135
   3. A sértett tanúról
135-136
   4. Egyéb sértetti jogok, kötelezettségek
136-143
      4.1 Ügy (irat) ismeret
137-139
      4.2 Sértett védelem
139-140
      4.3 Jóvátétel, kompenzáció
140-141
      4.4 Bírósági tárgyalás
141-142
      4.5 Egyéb jogok, kötelezettségek
142-143
   5. Összegzés
143-144
   Jegyzetek
145-146
Király Edina: Az agresszió és az erőszakos bűncselekmények összefüggései-The linkage between aggression and violent crimes
147-168
   1. Bevezetés
147-149
      1.1 A probléma megfogalmazása, a témaválasztás indoklása
147-149
   2. Elméleti áttekintés
149-163
      2.1 Az erőszakos bűncselekmények
149-151
      2.2 Az agresszió és a coping mechanizmusok összefüggései
151-157
      2.3 A serdülőkor pszichológiai sajátosságai
157-160
      2.4 Elaboráció, szublimáció, kreativitás
160-163
   3. Esettanulmány
164-165
   4. Összefoglalás
166
   Felhasznált irodalom
167-168
Kiss Szabolcs: Áttekintés a gépjármüvekkel kapcsolatos bűncselekményekről-Zusammenfassung des Beitrags
169-190
   I. Bevezető gondolatok
169-171
      1. A bűnözés szaporodása
169-171
      2. A tárgyalt bűncselekmények elkövetésének okairól
171-172
   II. A gépkocsi ellopása, a jármű önkényes elvétele és a gépjárműre elkövetett rablás elhatárolásának problematikájáról
172-180
   III. A lopott gépjárművek legalizálási lehetőségei
180-187
   IV. Javaslatok a bűnözés megelőzésére
187-188
   Jegyzetek
189-190
Major Róbert: A jelzőlámpa és a balesetmegelőzés
191-208
   1. Csomóponti forgalomszabályozás
191-193
   2. Jelzőlámpás forgalomszabályozás tervezésének célja, bevezetésének szükségessége
193-195
   3. A forgalomirányító fényjelző készülék közlekedésbiztonsági kérdései
195-196
   4. Jelzőlámpás balesetek tanulságai
196-208
      4.1 Jobbra kanyarodás
196-197
      4.2 Kiegészítő lámpa
197-199
      4.3 Jelzőlámpák összehangolása
199-201
      4.4 Egymáshoz közeli jelzőlámpák
201-203
      4.5 Telezőld
203-206
      4.6 Gyalogos jelzőlámpa
206-208
Pinczésné Kiss Klára: A településfejlesztés első lépései egy társadalmi hatásvizsgálat tükrében
209-229
   Bevezetés
209-210
   1. A felmérés célja, módja
210-211
   2. A felmérés résztvevői, a vizsgálat főbb témakörei
211
   3. Önkormányzati felmérés
211-218
      3.1 A Miskolci Egyetem felmérési anyaga
211-214
      3.2 A Nógrád MRFK által készített felmérési anyag
214-218
   4. Egyéb szervezetek felmérése
219-226
      4.1 A Miskolci Egyetem felmérési anyaga
219-221
      4.2 A Nógrád MRFK által készített felmérési anyag
221-226
   5. Összegzés
226-229
Sléder Judit: A gyanú és a megalapozott gyanú jelentősége a büntetőeljárásban-he Importance of Suspicion and Well-founded Suspicion in the Hungarian Law of Criminal Procedure
231-244
   I. A gyanú és a megalapozott gyanú jelentősége a büntetőeljárásban
231-243
      1. A gyanú fogalma
232-234
      2. A gyanú irányai
234-235
      3. A bűncselekmény elkövetésére irányuló gyanú (in rem)
235-236
      4. Az elkövető kilétére irányuló gyanú (in personam)
236-238
      5. A megalapozott gyanú (in rem; in personam)
238-243
   Jegyzetek
244
Sövényházy Edit: Gyakorló rendőri szemmel a családon belüli erőszakról
245-252
Szendrei Ferenc: A pénzmosás jogi szabályozásának nemzetközi vonatkozásai-International aspects of the legislative rules of money laundering and some questions regarding the practice
253-276
   1. A pénzmosás folyamata
255-257
      1.1 Első szakasz - elhelyezés (és szeparálás)
255-256
      1.2 Második szakasz - rétegzés (bújtatás)
256
      1.3 Harmadik szakasz - integrálás, legalizálás
256-257
   2. Pénzmosási technikák
257-260
   3. A nemzetközi helyzet
260-264
   4. Nemzetközi egyezmények, szervezetek
264
   5. FATF (Financial Action Task Force on Money Laundering - Pénzügyi Akció Feladat Csoport)
264-266
   6. Az Európa Tanács ajánlása (1980 június 27)
267
   7. A Bécsi Konvenció (ENSZ Konvenció az Illegális Kábítószer - és Pszichotropanyag-kereskedelem ellen)
267-268
   8. A 91/308. számú EU Direktíva
268-269
   9. A Strasbourgi Konvenció (Európa Tanács Konvenció a bűncselekményből származó jövedelem mosásáról, nyomozásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról)
269
   10. Tanácsok a pénzmosás elleni küzdelem mindennapi gyakorlatához
269-275
      10.1 Az ügyfél azonosítása
269-270
      10.2 Ügyfelekkel szembeni óvatosság
270-271
      10.3 Az ügyfél megismerése
271
      10.4 Ügyfélarckép
271
      10.5 A szokatlanság észlelése alapozza meg a gyanút
271-272
      10.6 A bejelentés kötelezettsége
272-273
      10.7 Banktitok, biztosítási, értékpapír, pénztári titok, üzleti titok, személyiségi és információhoz való jogok
273
      10.8 Oktatás a megelőzés, megakadályozás érdekében
274
      10.9 Az ügyvédek, közjegyzők, könyvelők titoktartása
274
      10.10 A visszajelzés szükségessége
274-275
   Felhasznált irodalom
275-276
Tiborcz János: Az adatkezelés és az adatvédelem néhány rendőrségi vonatkozása, különös tekintettel a közterületi térfigyelő kamerarendszerekre és működtetésük jogi kereteire
277-306
   I. Bevezetés
277-279
   II. A jogi háttér és a szabályozás jogi problémái
279-291
      1. A törvényi felhatalmazás megteremtésének előzményei (a kaposvári ügy)
279-283
      2. Az Rtv. módosítása
283-286
      3. Az Rtv. 42.§-ának elhelyezése a jogi környezetben
286-289
      4. Az alkalmazás külső normatív rendelkezéseinek megteremtése
290-291
   III. Gyakorlati tapasztalatok
291-295
   IV. Kitekintés
295-301
      1. Kamerázás rendőri intézkedéssel összefüggésben
295-298
      2. Kamerák a közlekedésbiztonság megteremtésének területén
298-301
   V. Összegzés
301-305
   Hivatkozott jogszabályok, normák, alkotmánybírósági határozatok, országgyűlési biztosi ajánlások és állásfoglalások, cikkek
305-306
Torma Albert: Női agresszió és bűnelkövetés
307-320
   Irodalomjegyzék
320
   Jegyzetek
321-322
Varró László: Európa...
323-358
   I. Az európai integráció története és fejlődése
324-327
   II. A Schengeni Egyezmény és a schengeni acquis
327-329
   III. Az Európai Unió és a Határőrség
329-338
   IV. Zárógondolatok
338-357
   Diagramok-táblázatok
339-357
      1. Foganatosított intézkedések
339-340
      2. Visszairányítások
340-342
         2.1 A visszairányítások megoszlása a külső és belső határokon
340
         2.2 A visszairányítások okainak alakulása
341
         2.3 A beutazási és tartózkodási tilalom fennállása miatt visszairányítottak főbb állampolgársági kategóriái
341-342
         3.1 Az illegális migrációhoz kapcsolódó jogellenes cselekmények megoszlása a külső és belső határokon
342-343
         3.2 Embercsempészés bűncselekmény megoszlása a külső és belső határokon
344
         3.3 Embercsempészés bűncselekmény viszonylati alakulása
344-345
         3.4 A csempészett személyek főbb állampolgársági kategóriái
345
         3.5 Közokirat-hamisítás bűncselekmény
346-348
            3.5.1 Közokirat-hamisítás bűncselekmény megoszlása a külső és belső határokon
346
            3.5.2 Közokirat-hamisítás bűncselekmény viszonylati alakulása
346-347
            3.5.3 Közokirat-hamisítás bűncselekményt elkövetők főbb állampolgársági kategóriái
347-348
            3.5.4 Közokirat-hamisítás bűncselekmény elkövetés módszereinek megoszlása
348-349
            3.6.1 Beutazási és tartózkodási tilalom megsértése bűncselekmény megoszlása a külső és belső határokon
349
            3.6.2 Beutazási és tartózkodási tilalom megsértése bűncselekmény viszonylati alakulása
349-350
         3.7 Tiltott határátlépés és kísérlete szabálysértés
350-353
            3.7.1 Tiltott határátlépés és kísérlete szabálysértések megoszlása a külső és belső határokon
350
            3.7.2 Tiltott határátlépés és kísérlete szabálysértés viszonylati alakulása
351
            3.7.3 A gépjárművel elkövetett tiltott határátlépések és gépjárművel összefüggő bűncselekmények alakulása
352
            3.8.1 Külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértések megoszlása a külső és belső határokon
352
            3.8.2 Külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértés viszonylati alakulása
252-353
      4. Határrendi események
353-354
         5.1 Személyforgalom viszonylati alakulása
354-355
         5.2 Járműforgalom viszonylati alakulása
355-357
   Das Einsatzsteuerungssystem der Grenzwache in der zeitmäßigen Erfüllung der Schengener Grenzüberwachungsaufgaben
357
   Jegyzetek
358
Vida András: Az európai bűnügyi rendőri együttműködés aktuális kérdései
359-380
   1. Bevezetés - Történeti áttekintés
359-360
   2. A belső és külső biztonság egybeolvadása - Az EU mint biztonsági közösség
361-363
   3. Az európai rendőri együttműködés politikai elmélete
363-364
   4. A határok és a rendőri tevékenység
364-367
      4.1 A határok általános problémái
365
      4.2 Összehasonlítás az Amerikai Egyesült Államokkal
365-367
   5. Európai bűnügyi rendőri együttműködés
367-373
      5.1 Régi rendszerek I: Interpol
367-368
      5.2 Régi rendszerek II: TREVI
368-369
      5.3 Új rendszerek I: Schengen
369-371
      5.4 Új rendszerek II: Europol
371-372
      5.5 Az európai rendőri együttműködés régi és új rendszereinek ellentéte
373
      5.6 Az európai rendőri együttműködés trendjei
373
   6. Az európai rendőri intézmények felügyelete
374
      6.1 A jelenlegi helyzet
374-375
      6.2 A korlátozott elszámoltathatóság magyarázata
375-377
      6.3 Jövőbeli kilátások
377-378
   7. Az európai rendőri együttműködés jövője
378-379
   Irodalomjegyzék
379
   Jegyzetek
380
Hátsó borító
381