PhD tanulmányok 5.

1. A Pécsi ítélőtábla Knyfill.20.046/2003/2. és Knyfill.20.030/2004/2. számú végzésével az elsőfokú bíróságnak a kérelmező társadalmi szervezet (egyesület) nyilvántartásba vételéről rendelkező végzését hatályon kívül helyezte, és az első fokon eljárt bíróságot új határozat hozatalára utasította, az alábbiak szerint. Az elsőként említett ügyben az elsőfokú bíróság a kérelmező társadalmi szervezetet nyilvántartásba vette. A megyei bíróság végzése ellen a megyei főügyészség fellebbezett, annak hatályon kívül helyezését és a megyei bíróságnak új határozat hozatalára történő utasítását indítványozta. Arra hivatkozott, hogy a kérelmező alapszabálya nem felel meg az Etv. 6. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 9. §-ában, 3. §-ának (1) bekezdésében és 10. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak. A fellebbezést az ítélőtábla túlnyomórészt alaposnak találta. Az Etv. 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt követelményekre utalva, a Legfőbb Ügyészség által fenntartott ügyészi fellebbezés szerint a demokratikus működést veszélyezteti az alapszabálynak az a rendelkezése, amely szerint a közgyűlés határozatképes, ha a tagok képviselőinek több mint a fele jelen van. Ez a rendelkezés értelmezhető úgy is, hogy a tagok a közgyűlésen képviselőik útján vehetnek részt. A Ptk. 219. §-ának (1) és (2) bekezdésében foglaltakra hivatkozással az ítélőtábla nem értett egyet a fellebbezésben kifejtett ama állásponttal, amely szerint az Etv. 9. §-ában rögzítettekre figyelemmel a tag jogait írásbeli meghatalmazás alapján nem gyakorolhatja más személy, mivel az Etv. 9. §-a ilyen rendelkezést nem tartalmaz, ekként azt kizárni nem lehet, hogy a tag a közgyűlésen képviselője útján vehessen részt. Kiemelésre érdemesnek találta a másodfokú bíróság ugyanakkor, hogy az alapszabálynak e tekintetben egyértelmű, kellően meghatározott rendelkezéseket kell tartalmaznia. Hasonló eljárási előzmények után, a másodikként említett ügyben benyújtott ügyészségi fellebbezés szerint az elsőfokú bíróság nyilvántartásba vételt elrendelő határozata jogszabálysértő, mert a kérelmezőnek a nyilvántartásba vétel végett az alapszabályt módosító közgyűlése nem volt határozatképes, mivel all tagból csak 5 tag jelent meg. A fellebbezést az ítélőtábla alaposnak találta, azonban nem értett egyet a másodfokú bíróság azzal a fellebbezésben kifejtett érveléssel, hogy a társadalmi szervezet tagjai szavazati jogukat csak személyesen gyakorolhatják - hivatkozván ismételten a Ptk. képviseleti jognyilatkozat-tételre vonatkozó szabályára (219. §). A másodfokú bíróság rámutatott, hogy mivel az Etv. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint az egyesület tagjai a szavazati jogukat csak személyesen gyakorolhatják, a közgyűlésben képviselő útján történő részvétel és tagi joggyakorlás lehetősége adott...