PhD tanulmányok 15.

A gyónási titok egy rendkívül érzékeny és sokszínű kérdéskör, amely összeköti az egyházi és a világi jogot. Számos olyan kérdést vet fel, amelyeket interdiszciplináris megközelítésben kell vizsgálni. Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk róla, hogy valójában mi is az a gyónási titok, egyszerre kell világi jogi, egyház jogi és filozófiai oldalról is vizsgálni. A jog és az egyház mást ért jelen esetben igazság szó alatt. Miért fontos, hogy mit jelent az igazság? Mert az egyházi jog szerint az egyházi igazság az elsődleges és a követendő. Vele szemben áll a jogi igazság, a jogszabályoknak való megfelelés. Valójában mindkét tudományterület rendelkezik a saját igazságával, amely a saját szabályrendszerén belül elfogadott és követendő. A probléma akkor merül fel, amikor ez a két igazság eltér egymástól. Véleményem szerint meg kell találni azokat a külső társadalmi körülményeket, amelyek indokolják az egyik vagy másik igazságnak a privilégiumát. Mindig komplexitásában kell vizsgálni az egyedi eseteket is. A gyónási titok a legnagyobb egyházi szentség, a bűnbánó megtisztulni vágyó embert vallomása. A célja pedig a feloldozás elnyerése. Joggal merül fel a kérdés, hogy hogyan viszonyul ehhez a világi jog és a társadalmi értékrendszer. További kérdésként merül fel, hogy hol van az a határ, amikor a jogi és a társadalmi érdek erősebb, mint az egyházi titok megőrzésének a létjogosultsága. Véleményem szerint meg kell találni azt a határt, ahol az egyházba vetett bizalom és hit háttérbe szorul és a társadalmi érdek kerül előtérbe. A gyónás Jézus által alapított bűnbánati szentség. A katolikus tanítás szerint ugyan a keresztség teljes bűnbocsánattal jár, de a keresztség után is elkövethetünk bűnöket, és ezért van szükségünk a gyónásra, amelyben újra kiengesztelődhetünk Istennel, visszakapva a lelki tisztaságot. A gyónás általában gyóntatófülkében (gyóntatószékben) vagy gyóntatószobában történik, négyszemközti beszélgetés keretében. Ez is jelzi a folyamat bensőséges voltát, hogy kizárólag mindig zárt térben, négyszemközt kell, hogy megtörténjen. A gyóntató papot abszolút titoktartás kötelezi az egyház szerint, Senkinek, semmilyen körülmények között nem beszélhet arról, amit a gyónás során tudott meg. Ha a gyónási titkot megsértené, akkor ez kiközösítéssel járna az egyházból. A gyónási titok megtartásáért a papnak akár a mártírhalált is vállalnia kellett. A gyónás intézménye a Katolikus egyház sajátja és egyik jelképe, éppen ezért az egyház történelme során végig kiemelt jelentőséggel bírt. A gyónás célja bűnbánat elnyerése. Az ember bűntudatának feloldására a pszichológia nem képes, mivel Istennel szembehelyezkedő bűnök feloldására nem lehet jogosítványa. így a bűnösség tudatának igazi ellenszereként láthatjuk a szentgyónást. A Katolikus Egyházban éppen ezért az Egyház által leginkább védett szentség. A szentségi pecsét egy különleges formája a titoknak - kétségtelenül a legmagasabb és legabszolútabb amely érinti az összes gyóntató papot.