
Finszter Géza 1945. május 19-én született Budapesten. Ez a száraz adat egy kívülálló számára semmit sem mond, de a kortársak tudják, hogyan is nézhetett ki szülővárosa ezen a napon, és azt is, milyen életeséllyel indult egy újszülött a „béke” első hónapjaiban. Már önmagában az is teljesítmény, hogy valaki sikerrel vészelte át XX. század második felét, túlélte a szocializmus, a rendszerváltozás különösen viszontagságos éveit, de a ma 60 éves jubiláns ezen a nem is annyira magától értetődő eredményen túl, impozáns tudományos életművet is felépített. Tudósi teljesítményének dimenzióit jól jellemzi, hogy az 1984-es kandidátusi disszertációja óta 53 tanulmányt és négy könyvet tett közzé, úgy, hogy mindeközben felelős állami posztokon dolgozott, és csak a legutóbbi években vált főállású kutatóvá. Hat külföldi publikációja és ugyancsak hat recenziója jelzi a tudományos közéletben való aktív szereplését. Negyven különféle forrás idézi valamely közleményét.
Már a pályakezdés éveiben tanúbizonyságot tett tudományos érdeklődéséről. Rendőrtisztként az alapos gyanú, valamint az önkéntes visszalépés bizonyítása körében több kriminalisztikai tárgyú, alapos dogmatikai felkészültséget tükröző dolgozata jelent meg a Belügyi Szemlében. A későbbiekben a politikai deliktum kriminológiai vizsgálatára vállalkozott. 1945 után először ő vetette fel, hogy ezen a területen is érvényt kell szerezni a jogállami követelményeknek. A nyolcvanas évek elején szokatlan módon és nagy feltűnést keltve idézte a klasszikus büntetőjogi iskola liberális gondolkodóinak az állam elleni bűncselekményekről vallott felfogását, amelynek korábban még a megemlítése sem volt elfogadott. E kutatásainak eredményeként szerezte meg az állam- és jogtudomány kandidátusa fokozatot 1984-ben. Tudományos teljesítményének elismerése volt főszerkesztői kinevezése a Belügyi Szemlénél. Lapszervezői munkásságát különösen a hazai kriminológiai kutatók közössége értékelte, minthogy irányítás mellett vált a szakfolyóirat a magyar büntetőtudományok egyik legfontosabb fórumává. Alapító tagja a Magyar Kriminológiai Társaságnak, amelynek igazgatótanácsában három cikluson keresztül került sor ismételt megválasztására; jelenleg annak egyik alelnöke. Folyamatosan, csaknem húsz éve tagja a Magyar Jogászegylet tudományos bizottságának.