PhD tanulmányok 10.

A magyarországi médiaszabályozás újrastrukturálása a kormányváltás után. „A sajtószabadság is csak azoké, akiké a sajtó. I.Kommunikációs alapjogok és a szabad sajtó összefüggései. A kommunikációs alapjogok, melyek a személyiség szabad kifejeződését szolgálják, valamennyi demokratikus társadalom meghatározó alapját képezik. Az igazság keresésének legitimációs alapját képező közlés általános értelemben vett szabadsága mind egyéni, mind pedig társadalmi szinten oly mélyen gyökeredző érték, amely „az individuum és az emberi közösség létének és fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele és eszköze”. A konkrét társadalmi rendeltetéssel felruházott tömegközlés szabadságát az 1949. évi XX törvényt módosító, 1989. évi XXXI. törvény 61.§ (2) bekezdése emelte az alapvető jogok közé. A törvény indokolása kimondta: „Bárki gondolatainak, meggyőződésének megfelelően véleményt formálhat a külvilág történéseiről, és ennek megfelelő keretek között hangot is adhat. Külön is nevesített formája a véleménynyilvánításnak és az ehhez kapcsolódó jogoknak a sajtó szabadsága. A sajtó a közérdeklődés kielégítésének és a közvélemény alakításának jelentős eszköze, amelynek a társadalmi nyilvánosság révén kiemelkedő a szerepe a társadalmi ellenőrzés megvalósításában. Ezért külön alkotmányos védelemre szorul.” Pusztán ad defmitionem vizsgálva, a 2011. április 25. napján elfogadott Alaptörvény „Szabadság és Felelősség” fejezetének IX. cikke6 sem mond ellent mindennek. Tény, hogy a demokrácia elképzelhetetlen szabad sajtó nélkül, de vitán felül álló tény az is, hogy a sajtó felhasználásával „maga a demokrácia is irányítható”. A sajtószabadság, mint a kommunikációs jogok anyajogaként0 tételezett véleménynyilvánítás jogából levezetett nevesített - azt szolgáló - jog, amely valamennyi médium szabadságát felöleli, arra figyelemmel garantálandó, hogy „a sajtó a véleményalkotáshoz szükséges információszerzésnek, a véleménynyilvánításnak, és véleményformálásnak kitüntetett fontosságú eszköze”. A tartalomra vonatkoztatott állami be nem avatkozással megvalósított sajtószabadság az, amely lehetővé teszi, hogy a társadalomban a fellelhető vélemények, információk teljes köre a köztudatban megjelenhessen. Az előzőek tükrében érthető, hogy az a médiaszabályozás újrastrukturálása, mint alapjogokat mélyen érintő jogalkotás mind hazánkban, mind az Európai Unióban heves vitákat váltott ki. „Egyesek a szólásszabadság és a sajtószabadság megszüntetéséről, a média világéinak államosításáról, míg mások a balliberális média és értelmiség hisztériakeltéséről és hazaáruló viselkedéséről beszéltek. ” Bárhogyan is, egy biztos: a „médiacsomag” megalkotásával hazánk normaalkotásra sarkallta az Európai Uniót a sajtó és szólásszabadság védelme érdekében. Célom a magyarországi médiaszabályozás átalakításával kapcsolatban végbement jogalkotási folyamat feltáró elemzése az egyes bizottsági és plenáris üléseken készült jegyzőkönyvek értékelése igényével.