PhD tanulmányok 8.

A fogyasztóvédelem kiépítése iránti igény a modem piacgazdaság kiépülésének eredményeként jelent meg a jogi gondolkodásban. A piaci viszonyok közepette ugyanis - a fogyasztók hátrányára - képes megbomlani a gazdasági élet szereplőinek egyensúlya. A fogyasztó - többek között a piaci módszerek ismeretének hiányából fakadóan - kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet a kereskedőkkel, szolgáltatókkal, vállalkozásokkal szemben. Ez a felismerés alapozta meg a fogyasztóvédelemnek - mint a magánjogi jogviszonyokba való állami beavatkozásnak - a megjelenését. A fogyasztóvédelem feladatának meghatározása tekintetében alapvetően két felfogást különböztethetünk meg. A Ralph Nader nevéhez köthető „elidegeníthetetlen fogyasztói jogok elmélete” abból indul ki, hogy az állam feladata a fogyasztónak - mint a piaci viszonyok áldozatának - jogi eszközökkel történő védelme." Ez a felfogás erőteljes állami beavatkozást jelent egy hátrányos helyzetű réteg - a fogyasztók - érdekében. A másik - Thierry Bourgoignie nevével fémjelzett - irányzat szerint nem a fogyasztók szó szoros értelmében vett védelme, hanem a jogi segítségnyújtás biztosítása a fontos. Ebből következik, hogy ez a felfogás az aktív, cselekvőképes fogyasztó számára a cselekvési feltételek megteremtésében látja a fogyasztóvédelem feladatát, amely nem annyira beavatkozó jellegű, inkább széles körű és komplex fogyasztóvédelmi politikának teremtheti meg az alapjait. A fogyasztóvédelmi joganyag tehát heterogén normaösszességet jelent, magánjogi normákat éppúgy tartalmaz, mint közigazgatási jogi vagy büntetőjogi előírásokat. Az állami fogyasztóvédelmi politika dinamikusan fejlődik, ezt alapvetően két fejlődési irány indukálja: egyrészt a technikai és tudományos fejlődés hatása, másrészt pedig a nemzetközi szervezetekhez, így különösen az Európai Unióhoz való tartozás ténye. Az Európai Közösségben alapvetően három tendencia figyelhető meg a fogyasztóvédelemmel összefüggésben: egyrészt a tagállami szabályok lehetséges mértékben való egységesítése, másrészt - nagyobb arányban - a jogszabályok harmonizációja és végezetül új úgy nevezett „közösségi vívmányok” beépítése a fogyasztóvédelem rendszerébe.4 Tekintettel arra, hogy hazánk csatlakozását követően, sőt a csatlakozás folyamatában is számos új jogszabály kibocsátása és a Polgári Törvénykönyv módosítása is bekövetkezett az alábbi tanulmányban a Közösség fogyasztóvédelmi politikájának kialakulását és fogyasztóvédelmi tevékenységének főbb alkotóelemeit kívánom bemutatni.