PhD tanulmányok 9. corvina logo

Szerkesztő: Ádám Antal
További szerzők: Bán Dániel; Bencsik András [1984]; Benke József; Bényey Noémi; Berta Aliz; Böröcz Miklós; Dalnoki Zsolt; Dávid Lilla; Ercsey Zsombor; Erdődy Gyula; Hadi Nikolett; Illés István; Juhász Zita; Jusztinger János ; Kaszás Ágnes Roxán; Kecskés András; Kilián Imre; Madarászné Ifjú Bernadett; Moizs Attila; Németh Csaba; Rákosfalvi Rita; Szappanyos Melinda; Várszegi Zsófia Mária; Vogl Márk
Cím: PhD tanulmányok 9.
Megjelenési adatok: Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Doktori Iskolája, Pécs, 2010. | ISSN: 1785-5535

coverimage A német magánjogi dogmatika egy örökzöld kérdése: culpa in contrahendo-e a lehetetlen szolgáltatás elvállalása? I. Expozíció: az érvénytelenségi szemlélet eredete és kritikája. 1. Jhering: culpa in contrahendo, mint az érvénytelenség vétkes okozása Rudolf Jhering 1861-ben publikált kismonográfiának is beillő tanulmányában alkotta meg a culpa in contrahendo sajátosan német dogmatikai konstrukcióját. Jhering a római jog formalizmusát konzerváló pandektajogot bírálva egy sor példával illusztrálta, hogy a szerződés érvényességében jóhiszeműen bízó fél a szerződés érvénytelenségét vétkesen okozó másik szerződő féltől gyakran sem szerződésen kívüli, sem pedig szerződésszegési alapon nem követelhet kártérítést. A pandektajog inkoherens felelősségi rendszere így számos kárfelelősségi tényállást a szerződéses és a deliktuális terület közötti senki földjére száműzött, amely gyakran méltánytalanságokra vezetett. E méltánytalanságok kiküszöbölése érdekében Jhering az akkoriban még korlátlanul uralkodó vétkességi elvet és egy dogmatikai csavart hívott segítségül. Az azóta a culpa in contrahendo jelmondatává váló tézise szerint a kontraktuális jogviszonyokban a feleket terhelő gondossági követelmény nemcsak a már létező, hanem a kialakulóban lévő szerződéses kapcsolatokra is irányadó,4 Oly módon kívánta tehát a szerződés érvénytelenségének vétkes okozásával megvalósuló károkozásokat szankcionálni, hogy a szerződéses diligentia követelményét kiterjesztette a szerződéskötés létszakára, aminek következtében a szerződéses tárgyalások során tanúsított vétkes magatartással a másik félnek okozott károk megtérítésére kontraktuális alapon lehetőség nyílt. E megoldás dogmatikai pikantériája abban áll, hogy az érvénytelen szerződéshez (is) szerződésszegési kárfelelősséget kapcsol. Jhering szerint azonban ez csak elsőre tűnik pikánsnak, ugyanis egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy még az érvénytelen szerződésből is kontraktuális kártérítési igény fakadjon. Az érvénytelenség ugyanis csak a teljesítés követelésére vonatkozó igényt zárja ki, a kártérítési igényt adott esetben nem. Noha formalizmusáért bírálja, maga Jhering is a római jogi forrásokban talált rá elméletének jogtörténeti kapaszkodóira, ami - ismerve a civilisták példás hagyománytiszteletét - nem kis legitimáló erőt jelent! Az érvénytelenség és a kontraktuális igényérvényesítés korai összekapcsolódását fedezi fel például a következő modestinusi fragmentumban...
Kategóriák: Jogtudomány
Tárgyszavak: Tanulmánykötet, Doktori képzés, Jogi képzés, PhD képzés
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

Tartalomjegyzék