Képzés és gyakorlat, 4. évf., 2. sz., 2006 (december)
Szerkesztők: Deli István; Paál László; József IstvánTovábbi szerzők: Kis Jenőné Kenesei Éva; Deli István; Szabóné Gondos Piroska; Ambrus Péterné; Boronkai Dóra ; József István; Tóth Istvánné; Nagy Sándorné
Cím: Képzés és gyakorlat, 4. évf., 2. sz., 2006 (december)
Alcím: A Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar folyóirata
Megjelenési adatok: Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar, Kaposvár, 2006. | ISSN: 1589-519X
Egy olyan szaklapot szeretnénk megjelentetni, amely - reményeink szerint - betölti a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Kara és a hatókörébe tartozó intézmények és szakemberek közötti intenzív kapcsolatot. A lap fokozatosan olyan fórummá válhat, amelyben mind a főiskolai kar oktatói (esetenként más főiskolák oktatói) lehetőséget kapnak tudományos kutatásaik, elméleti feltevéseik, tanácsaik publikálására. Ugyanakkor a gyakorlati pedagógiai szakembereknek is mód nyílik tapasztalataik, próbálkozásaik, újszerű pedagógiai, módszertani kísérleteik közlésére. A lap által lenne megvalósítható az elméleti képzésben és a pedagógiai gyakorlatban dolgozó szakemberek párbeszéde, netán vitafórum fontos eszközévé is válhat. A folyóirat természetesen kitüntetett szerepet kap a hallgatók (a jövendő pedagógusok) gyakorlati képzésével összefüggő szakmai, módszertani, szervezési kérdések, problémák, elméleti feltevések, kutatási eredmények közlésében. Ily módon fórumává válhat a gyakorló-és olyan iskolák mentorainak, akik jelentős szerepet vállalnak a hallgatók felkészítésében és pályaszocializációs feladatok megoldásában. A pedagógusképzéssel kapcsolatos szakirodalomban bőven olvashatunk az ún. „gyakorlatra orientált” képzésről. Tervezett kiadványunk fontos eszköze lehet azon eszmék gyakorlati megvalósítására irányuló törekvések bemutatásának, megvalósított változatai közlésének, amelyek a gyakorlatra orientált oktatás eszméjének realizálása felé mutatnak. A gyakorlatra orientáltság, mint eszmény, tehát kiléphetne elvont idea jellegéből, és az elméleti képzést végző oktatók számos empirikus tényhez, adathoz juthatnak, amit az elméleti oktatásban hasznosítani tudnak. A „Képzés és gyakorlat” című lap a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Kar kiadásában - reméljük - tovább növeli intézményünk szakmai presztízsét, hozzájárul országos hírnevének erősítéséhez, több területen ismert rangjának öregbítéséhez. A folyóirat kiadásával tehát az a célunk, hogy ráirányítsuk - és folyamatosan ébren tartsuk - az elméleti felkészítés és a mindennapi műhelymunka kapcsolatára, valamint a tanítójelöltek felkészítésében részt vevő oktatók és gyakorlatvezetők együttműködésére, a gyakorlatvezetők szakmai képzése és segítése érdekében folyó munkára. Célunk egyrészt annak a gondolatnak az erősítése, hogy tudományosan hiteles, de alkalmazható elméletet tanítsunk. Másrészt segítsük elő a tudatos, pedagógiailag minden elemében átgondolt iskolai gyakorlatot. Ebben a szellemben kell felkészítenünk hallgatóinkat a tanítói szerepre, a gyakorlatvezetőket pedig pedagógiai gyakorlatuk irányítására. A tematikailag szerteágazónak látszó folyóirat alapeszméje tehát az lehetne: segítse elő, hogy tudományos, hasznosítható és társadalmi szempontból releváns pedagógiát műveljünk és alkalmazzunk.
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Nevelés, Oktatás, Pedagógia, Folyóirat
Formátum: OCR szöveg
Típus: folyóirat
Tárgyszavak: Nevelés, Oktatás, Pedagógia, Folyóirat
Formátum: OCR szöveg
Típus: folyóirat
Share
Tweet
A sorozat kötetei
Tartalomjegyzék
Borító
Tartalomjegyzék/Impresszum
Múltunkból
1-15
Kis Jenőné Kenesei Éva: Harminc évre emlékezve
1-4
Deli István: Reflexiók a 30 éves főiskolai oktatás ürügyén
5-10
Milyen indokok és társadalmi körülmények játszottak közre a főiskolai szintű tanítóképzés megteremtéséhez?
5-6
Mit hozott tehát Kaposváron a főiskolává fejlesztés?
6-7
A főiskolai szintű oktatás első tanterve
7-8
Publikáció, kutatás
8-10
Szabóné Gondos Piroska: Óvodapedagógus szak a pedagógiai főiskolán
11-15
I. A szak kialakulásának történeti áttekintése
11-12
II. Az 1993-as közoktatási törvény után
12
III. A szak jellemzői
12-15
1. Általános célkitűzésünk
12
2. A szak struktúrája
12-13
3. A szak jelentősége a főiskola életében
13
4. A szak alkotó műhely jellegéről
13-14
5. Hazai szakmai kapcsolatok
14
6. Az óvodapedagógus szak jövője
14-15
Tanulmányok, esszék
16-41
Ambrus Peterné: A hallgatók személyiségének mozgatóerői
16-30
Beveztés
16-18
A vizsgálat körülményeiről
17
A tesztről
17
Az értékelésről
17-18
A tesztek értékelése, elemzés
18-23
1. Teljesítmény-szükséglet
18
2. Affiliációs szükséglet
18-19
3. Agresszió-szükséglet
19
4. Védekezés-szükséglet
19
5. Lelkiismeret-igény
20
6. Dominanciaszükséglet
20
7. Exhibíciószükséglet
20-21
8. Autonómiaszükséglet
21
9. Gondoskodásszükséglet
21-22
10. Rendszükséglet
22
11. Segélykérési szükséglet
22-[23]
Másodlagos faktorok
[23]-25
A/ Az önigazolás szükséglete
[23]
B/ Racionális dominancia
[23]-24
C/ Agesszív nonkonformizmus
24
D/ Passzív dependencia
24
E/ Szociabilitás
24-25
Csoportprofilok
25
Az egyes évfolyamok jellemzői
25-28
1. Jelenlegi másodévesek
25-26
2. Jelenlegi harmadévesek
26-27
3. Jelenlegi negyedévesek
27
4. Tavalyi végzősök
27-28
Személyiségprofilok
28-29
Összegzés
29
Zárszó
30
Felhasznált irodalom
30
Boronkai Dóra: A differenciálás lehetőségei a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterületén
31-38
A differenciálás fogalma
31
A differenciált tanulásszervezés módjai
31
A differenciálás szempontjai
31-32
A differenciálás főbb eljárásai és módszerei-a kooperatív tanulás
32
A szövegértés és szövegalkotás kompetenciaterület
32-33
A differenciálás típusai a szövegértés és szövegalkotás fejlesztésében
33-37
(1) Az olvasási szintek szerinti differenciálás
(2) A csoportok képességei szerinti differenciálás
34-35
(3) A szerepek szerinti differenciálás
35
(4) A minőség szerinti differenciálás
35-37
Példák a minőség szerinti differenciálás alkalmazására
36-37
Ok-okozati, sorrendi összefüggések keresése mondatok és bekezdések között
36
Klasszikus meghatározások kiegészítése és készítése
36-37
Vázlat készítése fürtábrával és decimális módszerrel
37
A differenciált oktatás problémái
37
Felhasznált irodalom
38
Jegyzetek
38
József István: A pedagógusok szakmai személyiségének újszerű fejlesztési lehetősége: a szupervízió
39-41
A szupervízió műveleti kompetenciája
39-40
A szupervizor személye
40
A szupervízió formái
40-41
Szupervíziós esetek
41
Felhasznált irodalom
41
Műhely
42-45
Tóth Istvánné: Reális helyzetkép a pedagógusjelöltek nyelvi alkalmasságáról - 2006
42-45
1. Spontán beszéd
42-43
2. Felolvasás
43
3. Beszédtechnikai teszt
44
4. Memoriterek
44
5. Kommunikációs képesség
44
Összegezve
44-45
Környezetünk
46-49
József István-Nagy Sándorné: Integrált oktatás a nagyberki Szász Endre Általános Iskolában
46-49
1. Az integrált nevelés szervezeti formái
47
2. Az integrált nevelés és oktatás feltételei az iskolában
47-48
2.1. Objektív tényezők
47
2.2. Szubjektív tényezők
47-48
2.3. Szakemberek együttműködése
48
3. Az együttnevelés hatása a tanulói csoportokra
48-49
Hírek
50-52
Új főigazgató a Pedagógiai Kar élén
50-
A 2006/2007-es tanév kezdete
50-51
Köztársasági ösztöndíjat adományozott
52
Szerzőink/Hátsó borító