Nevelésügyi Szemle 1939., 3. évf., 5. szám (május)

A múlt évben a szakoktatás minden ágazatára vonatkozó tanügyi kérdésekkel foglalkoztunk. Jelen alkalommal ez oktatási területek közül szándékosan fordulunk először a mezőgazdasági felé. A tankerület területén lévő lakosság 607 %-a él az őstermelésből, ami az országos átlagnál 8 9 %-al több, viszont a mezőgazdasági érdekeket szolgáló iskolák száma még nem érte el egészen az országos átlagot. Tekintetbe véve e százalékos arányon fölül azt, hogy a telepítések, parcellázások, csatornázási és öntözési tervek valóraválása, általában a mezőgazdaságnak jelentősége ‘ezen a területen sokkal nagyobb, mint az ország több más részén, a mellett hogy szorgalmaznunk kell a mezőgazdasági érdekeket szolgáló intézmények számbeli gyarapítását, az oktatói munka területén is újabb és újabb gondolatokat kell termelni, módokat kell megállapítani, hogy iskoláink méltóan kapcsolódjanak be az egyetemes nemzetépítő munkába. Amikor a pozsonymegyei Szempcen a XVIII. század annyi érdekes tanügyi kezdeménye közül nálunk elsőnek létesült a Collegium Oecono-micum, a megnyitó ünnepélyen Valero Jakab piarista igazgató ünnepi beszédében többek között arról is szólott, hogy eddigi fiatalságunk alig tudott valamit a helyes gazdálkodásról. Tudatlansággal kezdte öröksége kezelését. Vannak nagy földterületek, amelyek egészen műveletlenek, mert a lakosok a maguk szorgalmával nem igen járulhatnak hozzá a föld termőképességének fokozásához. A 175 évvel ezelőtt vádnak is fölfogható kijelentés a szakbeli tudatlanságról még ma sem évült el egészen. A szegedi tankerületben 701 elemi népiskola ismerteti egészen általánosságban a mezőgazdálkozás elemeit. Ezek közül 19 nyolcosztályos. A VII-VIII. osztályokban már szakszerű és a gyakorlati életet annyira figyelembevevő az oktatás, hogy előkészítő jellege van a hivatásos foglalkozásra. Ebben a 19 iskolában a VII-VIII. osztályos tanulók száma 939. A nyolcosztályos elemi népiskolából kikerülő tanulók már a 14. életévükkel befejezik iskolai tanulmányaikat. Kívánatos, hogy mezőgazdasági vidékeken a mezőgazdasági népiskolákban vagy gazdasági irányú továbbképzőkben még egy évig tovább tanulják a gazdasági tárgyakat. Az elemi népiskolák mellett 250 általános továbbképző működik, amelyekben ugyan az oktatás előterében a közismereti tárgyak vannak, de tanítanak mezőgazdaságiakat is. Ezekben az iskolákban a múlt évben kísérletet tettünk több helyen arra, hogy a szorgalmi idő megrövidíttessék és az előírt tananyagot rövidebb idő alatt, heti több óraszámban, végezzék el. Ezekben az iskolákban a tanítás november 1-től március 31-ig tart. A kísérletek természetesen csak olyan iskolákban voltak bevezethetők, amelyekben több tanterem, több tanító van. Még így is mutatkozik sok nehézség. A jelen iskolai évben ezekben a kísérleti iskolákban a heti óraszámot 11-re szállítottuk le. A kísérlettel elsősorban a beiskolázás körül tapasztalt bajokon akartunk segíteni, ami több helyen sikerült is. A továbbiak során megfontolandó az a javaslat, hogy olyan iskolákban, amelyekben a szorgalmi idő nem vonható össze, a gazdasági tárgyak tanítását megfelelő képesítésű vándortanítóval lássák el, aki hat iskolában a hét más-más napján tanítaná a gazdaságtant, míg a közismereti tárgyak tanítása továbbra is az ottani tanítók kezében maradna. Ez a gazdasági szaktanító az iskolai év befejezése után lehetne a körzetben a gazdálkodó szülők tanácsadója, megfigyelhetné tanítványainak az otthoni mezőgazdasági munkálatokban végzett teljesítményét.