Nevelésügyi Szemle 1943., 7. évf., 7-8. szám corvina logo

Szerkesztő: Mester János
További szerzők: Mester János ; Bakos József; Berg Pál; Seres József; Lakner Károly; Hajós Elemér; Vajtai István; Visy József; Firbás Oszkár; Nánay Béla; Augur; Kemény Hugó; Ypszilon; Gémesi József; Ravasz János; Orbán Miklós
Cím: Nevelésügyi Szemle 1943., 7. évf., 7-8. szám
Megjelenési adatok: [s.n.], Szeged, 1943.

coverimage Kisparli János, lapunk bőkezű, nemes célkitűzésű alapítója az örökkévalóságba költözött. Tettamanti Bélának, a magyar kultúra szerelmesének, a személyiség pedagógiája és nyelvoktatásunk úttörő művelőjének értékes munkásságát Budapesten az Országos Közoktatási Tanács kötötte le; Szalkay Zoltán, eddigi felelős kiadónk a kolozsvári egyetemen irányítja a tanárképzést. A Délmagyarországi Nevelők Egyesülete soha el nem múló hálával, teljes' elismeréssel adózik az úttörőknek, de a szebb, boldogabb magyar jövő felé irányuló kezdeményezésüket nem állíthatja meg, hanem fenntartani s amennyire ezekben a szörnyű időkben lehetséges fejleszteni kívánja. A szükebb igazgató-tanács ezért szólította fel ismételten az egyesület elnökét, hogy a most már hivatalos lap számba menő Nevelésügyi Szemle felelős szerkesztői és kiadói tisztjét vállalja magára. Bízva az eddigi vezető gárda értékes munkásságában s a tanítói testület vezetőinek, tagjainak komoly ígéretében felvételt kértem és nyertem az Országos Sajtókamarába aminek alapján elvállalom a szerkesztésért és kiadásért a felelősséget. Együttes törekvésünk, hogy a tornyosuld nehézségek ellenére mindig jobban megközelítsük Egyesületünk eszményét: a jogállamon épülő magyar kultúrállam nemzetnevelő testületének minél egységesebb, szervezetebb összefogását az Alföld egy részén és a déli végeken. A kultúrállam szinte azonos a nemzetnevelő állammal s az igazi nagy államférfiak egyúttal nagy nevelők is voltak, mert milliók lelkében gyújtott világosságot a tanításuk és munkakedvet, alkotó erőt ébresztett a példájuk. A nevelő állam lényegéből következik, hogy az eddiginél nagyobb megbecsülésben részesíti a tanítói és tanári kart az „aequa eademque nobilitas“ elve alapján. Még tisztán anyagi szempontból is gazdaságosnak ígérkezik ez a magatartás, mert minél több gondot és erőt fordít az állam a társadalmi bajok megelőzésére, annál kevesebbet kell áldoznia a megtorlásra és az erőszakos fegyelmezésre. Erre azonban szükséges a tanítói testületek közötti szolidaritás. Ismerjük meg egymás problémáit, működési terét. Lássuk be szerves összetartozásunkat: népiskoláink szilárd alapvetését, a polgári iskoláink és a középiskolák továbbképző erejét, a mindig fontosabb szerepet betöltő szakiskolák jelentőségét és végül koronázza mindezt az állandó érintkezés fenntartása az ősi alma materrel, az egyetemek tanári karával. Ezt a célt tűzte maga elé a Délmagyarországi Nevelők Egyesülete s ezt szolgálja a valamennyiünk javát szem előtt tartó Nevelésügyi Szemle.
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Nevelés, Oktatás, Neveléstörténet, Pedagógia, Folyóirat
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

A sorozat kötetei

Tartalomjegyzék