Nemzeti Nőnevelés 1881. 2. évf., 11. füzet (november) corvina logo

Szerkesztő: Budapesti Sugárúti Állami Tanító-képző Intézet tanítói
További szerzők: Komáromi Lajos; Pokorny Ottó; Harrer Paula; Trefort Ágoston; Sebestyén Gyula; Lederer A.
Cím: Nemzeti Nőnevelés 1881. 2. évf., 11. füzet (november)
Alcím: Havi folyóirat leányiskolák tanítónői, tanítói és általában nőneveléssel foglalkozók számára
Megjelenési adatok: Budapesti Sugárúti Állami Tanító-képző Intézet, Budapest, 1881.

coverimage E költemény nem tartozik azok közé, melyeket az első olvasásra egészben s részleteiben könnyen felfogunk s élvezhetünk. Egyike ez Arany J. nehezebben érthető költeményeinek, melyeket bizony megillet egy kis magyarázat. S még a magyarázat után is marad sok gondolkodni valónk, midőn a költő lelkének magas röptét fölérni próbálgatjuk. Némelyek talán, épen ezért, azt mondhatnák, hogy e darab nem való iskolába. Ugyde e felfogás szerint irodalmunknak épen legkitűnőbb termékeit zárnók ki az iskolai (t. i. közép iskolai) oktatásból s csak olyanok maradnának rendelkezésünkre, melyek a növendék szellemi látáskörét nem igen tágítanák, érzelemvilágát nem szélesbítenék s lelkére emelő hatást kevésbbé gyakorolnának. Arany ezen ódájának kimerítő, alapos magyarázata igen sok haszonnal jár az iskolában. Megösmerkednek a tanulók költői irodalmunk egyik remekével; a költői felfogás fényében látják maguk előtt a ((legnagyobb magyar# alakját : buzdítást nyernek a tevékeny, okos hazaszeretetre. Nagyon sok anyagot kellett a költőnek az óda szűk körébe szorítani, midőn az ihlet Széchenyi érdemeinek fölsorolására ösztönözte. Hisz Széchenyi kora tettekben, még pedig nagyszerű hazafias tettekben leggazdagabb szakasza hazánk történetének, s e tetteknek mozgatója Széchenyi István volt. Innen van, hogy e költemény előadásmódja tömött, kevés szóval sokat kifejezni akaró. Röviden beszél a költő azért is, mert a kikhez intézte e költeményt, azok egészben vagy legalább részben átélték Széchenyi korát; ezek előtt elég volt egy-egy tényre csak czélozni, a helyett,, hogy azt bővebben fejtegetni kellett volna. Mindebből világos, hogy mielőtt felvennök s felolvasnék az iskolában Arany ezen ódáját, s mielőtt részletes elemzésébe, poétikai és eszthetikai tárgyalásába bocsátkoznánk, előbb közelebb kell vinni a tárgyat a tanúlók felfogásához. Rendszerbe össze kell foglalni mindazt, a mit a tanúlók Széchenyiről már hallottak és tudnak ; a tudottakat, a hol a szükség kivánja, bővíteni, szélesbíteni, hogy Széchenyi alakja és kora lehető világosan álljon elöttök. S ennek eszközlésére vissza is kell pillantani a történetben, s mindenek előtt rajzolni Széchenyi korának előzményeit, azt a tompa aléltságot, melyben a nemzet Széchenyi föllépte előtt napjait élte. Lássuk tehát először is e történelmi tájékoztatás vezérfonalát.
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Nőnevelés, Leánynevelés, Nevelés, Oktatás, Pedagógia, Folyóirat
Formátum: OCR szöveg
Típus: folyóirat

A sorozat kötetei

Tartalomjegyzék