Nemzeti Nőnevelés 1912. 33. évf. 7-8. füzet (szeptember-október) corvina logo

Szerkesztő: Sebestyénné Stetina Ilona
További szerzők: Sebestyénné Stetina Ilona; Berta Ilona; Dörfler Janka; Apponyi Albertné; Alszeghy Piroska; Boros Rudolf; Várnai Sándor; Haecke Károlyné; Bédy Schwimmer Rózsa
Cím: Nemzeti Nőnevelés 1912. 33. évf. 7-8. füzet (szeptember-október)
Alcím: Havi folyóirat leányiskolák tanítónői, tanítói és általában nőneveléssel foglalkozók számára
Megjelenési adatok: A VI. ker. Állami Tanítónőképzőintézet tanári testülete, Budapest, 1912.

coverimage A kerepesiúti temető halottas házából augusztus 24-én temettük Tóth Józsefet, Pest vármegye nyugalmazott kir. tanfelügyelőjét. Dacára annak, hogy a szünidő sokakat távol tartott még a fővárostól az ő tisztelői, barátai és munkatársai közül : sokan voltunk mégis, akik a magyar kultúra e nagy és igaz bajnokának megadtuk a végtisztességet; s mindnyájan, akik ravatalát meghatva és könnyezve körülállottuk, éreztük, hogy gyászunk egy letűnt korszak legnagyobb fiainak egyikét illeti. Ama legnagyobbak egyikét, kiknek elhunyta egy egész világfelfogás letűntét jelenti : azon világfelfogás letűntét, melyen a mu század elejétől kezdve nemzeti létünk alapja nyugodott. A nemzetért való lelkes és önzetlen munkásság fakadt a régiek e felfogásból, melyet ma is féltő gonddal kell ápolnunk, hogy belőle erőt merítve, nemzetünk fentmaradását ezer veszély között is biztosíthassuk. Mint a Széchényi szellemében nevelkedett legjobbjaink lelkesen és önzetlenül fáradt Tóth József is a magyar kultúráért ! ezért őrizzük meg hálával és kegyelettel emlékezetét! Tóth József az erős magyar érzés, a páratlan kötelességtudás és az önfeláldozásig lelkes kulturmunka embere volt. Mint fiatal pestmegyei tanfelügyelőt ismertem meg 1877-ben, s már akkor bámulatot ébresztett bennem az az öröm, mellyel hivatásának terheit viselte, az a lelkesség, mellyel munkásságának terveit szőtte s az a gyöngédség, mellyel munkatársait munkára ösztönözte. Azóta mindig, mindenütt ott láttam, ahol a hivatalos kötelességen túl a magyarságért, a magyar tanítóságért, a tanítónőkért, a tanítóárvákért, a magyar tanügyi irodalomért, valamit tenni kellett és lehetett. Munkás egyéniségének nagy hatása nemcsak abban állott, hogy ő maga óriási munkaerejével egy emberöltőt meghaladó időn át lankadatlanul fáradt a magyar kultúra megalapozásán és fejlesztésén : hanem különösen azáltal vált úgyszólván korszakalkotóvá a tevékenysége, hogy másokat is meg tudott a közhasznú munkának nyerni, tudott önzetlen cselekvésre indítani, áldozatkészségre lelkesíteni. Aki csak környezetében élt, akivel hivatalosan érintkezett vagy akivel társadalmi úton találkozott : az mind meghódolt az ő erős szuggesztív hatásának s örömmel dolgozott vele és mellette szociális és tanügyi munkában. Aki tudja, hogy a legtöbb ember mily közönyösen halad el az emberi nyomorúság, az emberi tudatlanság és az emberi gyarlóság által ütött társadalmi sebek mellett : az megérti Tóth József agilitásának rendkívüli értékét. 0 nemcsak megállította a közönyösen rohanókat az ilyen társadalmi bajok mellett, de szeretetreméltó egyéniségével, biztató, kérő, intő szavával és példaadó cselekvésével rábírta az embereket az áldozat-hozatalra, rávette az önzetlen emberszerető munkára. Azért sikerült neki, amit más meg sem kísérelhetett : ezreket gyűjteni a tanítók árváinak, a tanítók Ötvös-Alapjának, a Tanítónők Otthonának. Mert mindezen és még sok más egyesületben vezető szerepet vitt ; elnöke vagy alelnöke volt a tanítók számos jótékony intézetének, melyek az ő bátorító vezetése mellett fejlődtek és felvirágoztak.
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Nőnevelés, Leánynevelés, Nevelés, Oktatás, Pedagógia, Folyóirat
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

A sorozat kötetei

Tartalomjegyzék