Nemzeti Nőnevelés 1892. 13. évf., 1. füzet (január) corvina logo

Szerkesztők: A VI. ker. Állami Tanítónőképzőintézet tanári testülete; Sebestyénné Stetina Ilona
További szerzők: Eötvös Károly Lajos; Szabóné Illésy Piroska; Szántó (Fülei) Károly; Márki Sándor ; Nemecskay Irma; Pap Mária
Cím: Nemzeti Nőnevelés 1892. 13. évf., 1. füzet (január)
Alcím: Havi folyóirat leányiskolák tanítónői, tanítói és általában nőneveléssel foglalkozók számára
Megjelenési adatok: A VI. ker. Állami Tanítónőképzőintézet tanári testülete, Budapest, 1892.

coverimage Asszonyom! Czikket kíván tőlem, a tanítónőket és a kisdedovó-nöket képző-intézetek egymáshoz való viszonyáról. Igaza van : az óvóképzés szervezése és a tanítónőket képző-intézetek tantervének szintén napirendre került módosítása elodázhatatlanná teszi a nő-képzés e két intézete közt való szerves vagy külső kapcsolat, egyesítés vagy merev elkülönítés vitás kérdésének szakszerű tisztázását, mielőtt döntő elhatározásra kerülne e fontos ügy a kormánynál. Hogy a tárgyalásban részt juttat kegyed kisdednevelőnek is, már ez magában tanúsítja a «Nemzeti Nőnevelés» helyes állásfoglalását, mely a kisdedóvónő- és tanítónő-képzés közt nem ellentétet, csak fokozati különbséget keres. Ezen az alapon a nevelő és oktató irány művelői testvériesen találkozhatnak; én is, ki a tanításnak csupán módszerével — az inductiv foglalkoztató tanításmóddal — bíbelődtem nyilvánosság előtt, tulajdonképpen pedig a nevelés törvényeinek vagyok olyan a milyen kutatója, én is habozás nélkül sietek találkozóra a kisdedóvónő- és tanítónőképzés kereszt-útján. Tekintélyes szakférfiak kívánják, (hogy szakértő hölgyek is csatlakoznának hozzájuk, alig hiszem), hogy a kisdedóvónő-képzés szerves összeköttetésbe kerüljön a tanítónő-képzéssel. Nevelésoktatási érveket nem hallottam fölemlegetni ez álláspont támogatására ; de azt igenis hangsúlyozzák, mily fontos czélszerüségi érdekek teszik kívánatossá a kisdedóvónő-képzésnek a tanítóképzés intézeteinek keretébe való beillesztését. Sok az okleveles tanítónő, kevés a tanítónői állás; a tanítónők számát mérsékelni az óvónői pályára tereléssel lehet: képezni kell tehát meglevő intézeteinkben mind a két életpályára, és váltogató képzéssel is csökkenteni kell a tanítónők számát. Ez a számítás tisztán «nemzetgazdasági»; a «munkaerők megosztását», a «túltermelés» korlátozását czélozza, ügyet sem vetve a pedagógiai és didaktikai érdekekre. Hasonló nemzetgazda-irányzattal «kihasználása» terveztetik a képzőintézeti tanerőknek: miért ne taníthatnák ugyanazon képzőtanárok és tanítónők a kisdedóvó-nevelésre és az elemi oktatásra készülő növendékeket ? mindössze csak egy mintaszerűen fölszerelt kisdedóvó-intézetről és egy kiváló szakképzett kisdedóvónőről kell gondoskodni».
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Nőnevelés, Leánynevelés, Nevelés, Oktatás, Pedagógia, Folyóirat
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

A sorozat kötetei

Tartalomjegyzék