Nemzeti Nőnevelés 1898. 19. évf., 6. füzet (június)
Szerkesztő: Sebestyénné Stetina IlonaTovábbi szerzők: Krammer József; Aliqua; Sulyok Ylda; Vidéky Apollónia; Csemez József
Cím: Nemzeti Nőnevelés 1898. 19. évf., 6. füzet (június)
Alcím: Havi folyóirat leányiskolák tanítónői, tanítói és általában nőneveléssel foglalkozók számára
Megjelenési adatok: A VI. ker. Állami Tanítónőképzőintézet tanári testülete, Budapest, 1898.
2. Az iskolai nevelőtanítás sikertelenségének egyik oka még abban keresendő, hogy a tanítók részint helytelenül értelmezik a tanítás tervét, részint túlterjeszkednek annak követelményein. Állításom igazolása végett hasonlítsuk össze egy-két tanítási tárgyban azt az anyagot, a melyet a tanítók rendszerint eltárgyalnak, tanítás tervének tényleges követelményeivel.
a) Magyar nyelv és irodalom. Egyszerűség okáért utalok itt magára a tanítási tervre, mely a kartársaknak minden iskolában rendelkezésűkre áll. Olvasás, az olvasmányok értelmezése, azok tartalmának földolgozása beszéd- és értelemgyakorlatok módjára, a tartalom összefüggő elmondása, a helyesírás és fogalmazás gyakorlása: íme, a tanítás terve ezeket kivánja kiváló figyelemben részesíttetni, valamint az I., úgy a II. osztályban is. A mellett olvasmányok alapján tanítandók a mondat fő- és mellékrészei, a beszédrészek, a szó elemei (helyesírás alapján), az ige ragozásának főbb formái kapcsolatban az állítmány tárgyalásával, a névragozás kapcsolatban a mondat egyéb részeivel (I. osztály); azután a mondat- és beszédrészek kimerítőbben, a név- és igeragozás összes formái (különös tekintettel a hangbeli módosulásokra és a helyesírás szempontjából megfigyelni valókra); szóképzés, fő- és mellékmondatok, központozás.
Ha helyesen értelmezzük a tanítási tervet, akkor a tanítás idejének nagyobbrészét olvastatásra és olvasmánytárgyalásra fogjuk fordítani; csak másodsorban fog érvényre jutni a helyes
írás és a fogalmazás gyakorlása, míg a szorosabb értelemben vett nyelvtan-tanítás úgyszólván csak annak a tárgyalására fog szorítkozni, a mi a korrekt szó- ós Írásbeli gondolatkifejezés, valamint a helyesírás elsajátítására elengedhetetlen.
Tanítók előtt szükségtelen hosszasabban fejtegetnem az olvasmánytárgyalás hatását a tanulók értelmi (és erkölcsi) képzése szempontjából; arról is van tudomása minden tanítónak, hogy az olvasmányok tartalmának szabadon való elmondatása igen hathatós eszköze a fogalmazás előkészítésének. Alkalmazkodjunk tehát a nyelvtanításban szigorúan a tanítás tervéhez s ne fordítsuk a tanítási idő jelentékeny részét a szorosabb értelemben vett nyelvtan tanítására, hanem szorítkozzunk a nyelvtanban igazán csak arra, a mi a helyes beszéd és irás szempontjából elengedhetetlenül szükséges.
A III. osztályban a tanítás terve az olvasás- és fogalmazáson kívül nyelvtani elemzést (tehát a tanultak ismétlését elemzés alapján) kiván ; továbbá: alkalmas olvasmányok alapján az egyszerű ós szép irály sajátságai, a prózai és versalak, a hangsúlyos verselés a tárgyalt költemények (a versformák alkalomszerű bemutatása) alapján; Toldy olvastatása; közéleti fogalmazványok.
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Nőnevelés, Leánynevelés, Nevelés, Oktatás, Pedagógia, Folyóirat
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Nőnevelés, Leánynevelés, Nevelés, Oktatás, Pedagógia, Folyóirat
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet