Nemzeti Nőnevelés 1894. 15. évf., 6. füzet (június)

De a szülők, azaz a közönség érdekeit sem elégíthetik ki ma már a nyilvános vizsgálatok, mi ez intézmény legnagyobb hibája, mert hisz éppen a közönség kedveért nyilvánosak azok. A mit előbb az ellenőrző közegnél mondtunk a nyilvános vizsgálaton szerezhető tapasztalatok értékéről, ugyanez áll, de fokozott mértékben a közönségre nézve is. Manap már fölösleges volna a szülőket azon érdekből híni a vizsgálatra, melyből ezt a régibb korok iskolája tette volt. Evvel csak felesleges dolgot végeznénk. Most mással is szokták meghivatásukat már megokolni. Mint láttuk, avval, hogy alkalmuk legyen gyermeküknek s társainak közös munkáját látni, a megoldandó közös osztályfeladattal megismerkedniük s egyszersmind összehasonlíthatni a többi társ által elért eredményeket azokkal, melyeket saját gyermekök felmutathat; hogy megismerhessék azon módot, melyen magzataikat nevelik s tanítják. Tekintsünk be itt is kissé az Ígéretek függönye mögé! Ha az említett akadályok — az idő rövidsége, a közönség jelenlétével kapcsolatos pedagógiai szempont — nem léte esetén a vizsgálat teljesen a Szervezet intézkedései szerint folyhatnék s a vizsgálati alkalom igazán az osztályozás és ennek alapján az évi bizonyítvány megállapítására szolgálhatna: akkor igenis nyílhatnék a szülőknek alkalom összehasonlításra, de megint csakis arra, hogy az egyes tanulók által elért eredményeket összehasonlíthassák. Ha minden tantárgyból minden tanulóhoz több s más-más szempontból adott kérdés intéztetnék: az ilyen vizsgálat adna a hallgatóknak némi áttekintést, azonban csak az egyesek tudásáról. A publikum azon vágyát, hogy az általános tantervi czélról is képet nyerhessen, nem elégíthetné ki ez sem. Erre való tekintetből a vizsgálatokat egészen másként kellene berendezni, csakhogy így megint az ellenőrzés érdeke s az egyes tanulók igazi tudásának kimutathatása szenvedne rövidséget.