Nemzeti Nőnevelés 1893. 14. évf., 5-6. füzet (május-junius)

Európa művelt nemzetei között nincs talán egy sem, melynek főrangú világa (és hiú nagyzásból hű utánzója: a pénzarisztokráczia) oly megdöbbentő előszeretettel bízná leányai neveltetését külföldi nevelőnőkre, mint épen a magyar. Ezer szerencse, hogy ezt a hazafiatlan divatot csak a felső tízezer űzheti, mert, hogy mivé lenne Magyarország, ha ez a közép és alsóbb osztályban is meggyökerezhetnék, azt elgondolni is kínos. — Nemzeti létünknek megdönthetien védbástyái ez idő szerint, hál’ Istennek, magyar iskoláink, melyek valódi nemzeti műveltséget nyújtanak mind a két nembeli ifjúságnak; míveltséget, mely nem hozza őket ellentétbe majdan saját nemzetük létczéljával, törekvéseivel, hanem a hazát állítja lelkűk elé, mint idéált, melyért hasznosan munkálkodnia szent kötelessége minden igaz, hű gyermekének. Az iskolák e becsületes törekvése által meg van mentve a nemzet zömének nemzeti nevelése a haza számára. Ámde a magyar arisztokráczia családi nevelése körül még mindig végzetes, aggasztó mulasztásokat tapasztalunk e tekintetben. — Végzetesek, igen, mert a haza alkotmányos életének fejlesztése, törvényhozása, kormányzati hatalma részben a fönemesség vállain nyugszik; a születés öröklött nimbusánál fogva kimagaslik a magyar társadalomból, a trónhoz legközelebb állván, befolyása fel- és lefelé mérhetlen, s végre részben még fényes vagyon felett rendelkezvén, a haza szellemi és anyagi emelkedéséhez szükséges támogatásnak bö forrásait nyithatja meg: «Noblesse obiige !» — De hogy a haza fölvirágoz-tatásának ily lelkes tényezőjévé váljék, erősen kifejlett nemzeti közérzület, lángoló hazaszeretet kívántatik ahhoz! S honnan merítse azt? — A hamisítatlan nemzeti nevelésből. — Kik adják ezt meg neki ? Hazafias érzelmű, tudós magyar tanférfiak; de nem, ezek nem egyedüli nevelői a magyar föúrnak; fenkölt gondolko -zású, mívelt anyák legyenek első nevelői a nemzet virágának, a magyar fönemességnek. — Ezért kell a magyar nőnek mindenek felett nemzeti nevelést nyújtanunk. — «Születni és szeretni magyar hölgynek kevés,» mondja a költő, ő reá nagyfontosságú nemzeti missió is bízatott Istenétől.