Nemzeti Nőnevelés 1910. 31. évf., 5. füzet (május)

Szerkesztő: Sebestyénné Stetina Ilona
További szerzők: Dirner Gusztáv; Sebestyénné Stetina Ilona; Binder Laura; Zempléni Gyuláné; Láng Ella; Relković Mita
Cím: Nemzeti Nőnevelés 1910. 31. évf., 5. füzet (május)
Alcím: Havi folyóirat leányiskolák tanítónői, tanítói és általában nőneveléssel foglalkozók számára
Megjelenési adatok: A VI. ker. Állami Tanítónőképzőintézet tanári testülete, Budapest, 1910.

coverimage Tisztelt hölgyeim és uraim! Szívesen és örömmel fogadtam el az egyesület vezetőségének ama kitűntető fölhívását, hogy a mai közgyűlés alkalmából a nők választójoga érdekében szóljak. Abban a meggyőződésben vagyok, hogy jó ügynek jó szolgálatot teszek vele, bár abban a tudatban is, hogy a kérdés nagyságával éppen fordított arányban áll az én hozzávaló erőm. Ámde azt tartom, hogy in magnis et voluisse sat est» s úgy látszik, bátorság is kell hozzá, hogy politikai hitéről az ember ma tanúságot tegyen. Rokonszenvemről a nők mozgalmával én már egy ízben nyilatkoztam s kifejezést adtam ama meggyőződésemnek, hogy milyen nagyfontosságúnak tartom korunk társadalmi evoluciójában a nők mozgalmát; ma csak azt tenném hozzá, hogy a nők fölszabadítási törekvéseinek nincsen sem nálunk, sem sehol, szerte a világban semmiféle fölforgató, romboló tendenciája, ellenkezőleg, csak javító, építő céljaik vannak, amint az már eddigelé is sokféle munkájuk befolyása és eredményekép észrevehető is, annak, aki látni tud és látni akar. Mert mindenfelé és itt nálunk is a nők fölszabadításáért dolgozó egyesületek és szervezetek előtérbe tolják, mondhatnám első csatasorba állítják a nők választójogának kiküzdését, helyes fölismerésében annak, hogy enélkül meddő marad sok egyéb, hasznos és a közjót szolgálni kívánó eszméjük és törekvésük és hiábavaló és kárbaveszett az ő nagy lelkesedésük, az ő fáradhatatlan munkájuk nem önző, asszonyi érdekekért, hanem — csak ezzel a szóval fejezhetem ki a legjobban újra is, — a közjóért. Tudvalevő és mindig újra megemlítendő mégis az a tény, hogy nálunk a Feministák Egyesületének az érdeme, hogy elejétől fogva ezt a kérdést is zászlajára írta, mozgatta és ébren tartotta. Nagyobb érdeme még, hogy zászlaja e csillagának nemzeti színt és zománcot tudott adni azzal, hogy felkutatta azokat a régi dokumentumokat, amelyek tanúságot tesznek nemcsak arról, hogy volt már a mi szép hazánkban nőmozgalom ezelőtt is, hanem arról, hogy volt a magyar asszonynak szava és szavazata a politikában is. Ezzel csak reáutalok Bédy Schwimmer Rózsa és Máday Andor idevonatkozó közleményeire és fölhívom reá a figyelmet. A Feministák Egyesülete ez irányú agitációjának hatása és első, jelentős eredménye az lett, hogy a Magyar Nőegyesületek Szövetsége tavalyi közgyűlésén a magáévá tette a nők választójogának eszméjét ós azt programmjába fölvette, munkakörébe besorozta. Ezzel, úgy hiszem, ez a kérdés újabb stádiumba jutott, tudniillik abba, hogy meg vannak nyerve számára az asszonyok.
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Nőnevelés, Leánynevelés, Nevelés, Oktatás, Pedagógia, Folyóirat
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

A sorozat kötetei

Tartalomjegyzék