Nemzeti Nőnevelés 1890. 11. évf., 1. füzet (január)

Midőn a mai füzet egybeállításával a "Nemzeti Nőnevelés» szerkesztését átvettem, tudom, hogy nagy feladatra vállalkoztam. A nőnevelés érdekeit szolgáló lapot szerkeszteni hazánkban, hol a nőnevelés ügye iránt való érdeklődés épen nem mondható általánosnak : kétszeresen nehéz. De az én feladatomat megkönnyíti az, hogy nem kell úttörő munkát végeznem, járt úton haladhatok. A «Nemzeti Nőnevelés"-nek nem csak a jobbak elismerése által kisért 10 éves pályafutása van, hanem pontosan megállapított irányelvekkel, rendes munkatársakkal és olvasó közönséggel bír. Tudom, hogy folyóiratunk és az általa szolgált ügy érdekében cselekszem, ha a szerkesztésben szilárdan ragaszkodom a 10 éves gyakorlat által szentesített programmhoz, ha arra törekszem: hogy folyóiratunk ezután is figyelemmel kisérje és támogassa a hazai nőnevelési mozgalmakat; hogy felemelje szavát a fontosabb nőnevelési és általános pedagógiai kérdésekben, s hogy míg az ide vonatkozó tanulságos közleményeivel a szülőket és kezdő tanítókat hivatásukban támogatni igyekszik, az ügybarátoknak s a gyakorlottabb tanítóknak eszmecserére szolgáltasson alkalmat, s összekötő kapcsot képezzen így a különböző fokú nőnevelési intézetek és a nőneveléssel foglalkozó egyének között. Nem zajütés, hanem a nőnevelés érdekeiért buzgólkodó csöndes munkálkodás lesz jövőben is a folyóirat feladata. S én csak azért nem félek, hogy a feladat megoldása erőmet felülmúlja, mert szives ígéretük szerint velem lesznek és támogatni fognak az eddigi munkatársak, s velem lesz fogyatékos erőim pótlására az a szeretet és lelkesedés, melyet folyóiratunk ügye iránt annak megalapítása óta mindenkor éreztem. E lelkesedéstől áthatottan üdvözlöm folyóiratunk tisztelt olvasóit és kedves munkatársaimat a szerkesztés átvétele alkalmából s szives üdvözletemhez azt a kérést is csatolom, támogassák és ter-jeszszék a folyóiratot ezután is azzal a készséggel, melyet iránta a múltban tanúsítottak, hogy támogatásuk által megerősödve, ép oly haszonnal szolgálhassa a nőnevelés ügyét jövőben is, a mily elismerésre méltó sikerrel munkálkodott azért a múltban.