Nemzeti Nőnevelés 1902. 23. évf., 7-8. füzet (szeptember-október)

Hét év előtt, 1895 január 15-én nevezte ki a magyar király Wlassics Gyulát vall.- és közoktatásügyi miniszterré. E rövid hét év óta óriási a fejlődés, a haladás közoktatásügyünk minden ágazatában. Mindenütt a nagy és maradandó alkotások egész sorát találjuk, melyek Wlassics erős nemzeti érzésének, államférfiúi bölcseségének és merész elhatározásának, erélyességének tanúságai. Wlassics neve ma már valóságos programm, mely a szabaclelvüséget és magyarságot, az egységes, fokozatos és mindenoldalú fejlődést, a komoly, tervszerű és szakadatlan munkát jelenti. Nem szándékunk ez alkalommal a hét év történetét vázolni. Gyenge tollúnk egy rövid czikkecske keretében a feladattal meg nem birkózhatnék: a történetirás komoly és nagy kötelessége marad ez. Itt egyszerűen rá akarunk mutatni azon újabb alkotásokra, melyek egymaguk is elégségesek volnának arra, hogy a nemzet örök háláját és tiszteletét Wlassicsnak biztosítsák. Egy csomó rendelet fekszik előttünk. A népoktatás javát, a magyarság megerősítését, az erkölcsi nevelés tökéletesítését czélozza valamennyi; nagyjelentőségüek egyenként is, és együttességükben pedig a magyar nemzeti kultura megszilárdítására szolgáló hatalmas építmények. Legfontosabb talán valamennyi között a magyar nyelv kötelező tanítása tárgyában valamennyi kir. tanfelügyelőségnek, egyházmegyei főhatóságnak és közigazgatási bizottságnak 1902. év julius havában 30,332. sz. alatt kiadott rendelet. Csupán a magyar nyelv kötelező tanítását elrendelő 1879. évi XVIII. tőrvényczikk végrehajtását sürgeti. De erélyes és nemzeti érzéstől áthatott hangja már is visz-hangot keltett hazafias főpapjaink szivében, s tanfelügyelőink ellenőrzését és iskolafentartó hatóságaink intézkedéseit í'oganatosabbá tette, határozottabb irányba terelte. Nagy jelentősége van a rendeletnek annyiban is, hogy nem csak szó az, hanem tett is; megszabja az intézkedések körét s megadja a tanfelügyelőknek a végrehajtás lehetőségét, biztosítván az esetleg kevésnek bizonyuló úti átalányok növelését. Nem a nemzetiségek ellenkezése, a magyarság közönye az, mi a magyar nyelv terjedésének leginkább gátat vet. Ezt a közönyt leküzdeni, kötelességeink tudatát bennünk magyarokban felébreszteni van e rendelet hivatva, s hatása a magyarság ügyére nézve kiszámíthatatlan. Az ugyanazon czimekhez intézett s 1902. évi 38,966 szám alatt kelt rendeletében a miniszter a hat évfolyamú népoktatást kívánja biztosítani. A tanfelügyelőknek szigorúan meghagyja, hogy az állami vagy államilag segélyzett községi vagy felekezeti iskolákban a teljes hat osztályú népiskola kifejlesztését eszközöljék, s gazdasági ismétlő iskolák felállításáról gondoskodjanak. A közigazgatási bizottságokat és egyházi hatóságokat a törvény értelmében határozottan figyelmezteti a népiskolák hat osztályúvá való kibővítésének és ismétlő iskolákkal való kiegészítésének kötelezettségére.