Nemzeti Nőnevelés 1900. 21. évf., 7. füzet (szeptember)

Megható ünnepély zajlott le aug. 25-ikén reggel 9 órakor Becs városában. A magyar honleányok kegyelet-emlékét szenteltek fel édesanyánk, Erzsébet királyné koporsójánál. Kora reggel 30 magyar nő gyűlt egybe az Erzsébet Hotelben, hogy a szent sírhoz zarándokoljanak. Rövid út a kapuczinusok sírboltjáig, de egész kálváriajárás odáig ! Maga a menet külsősége is meghatja a szemlélőt; a magyar hölgyek mind feketében mély meghatottsággal haladnak, kezükben ibolya csokorral, mely szinte hazánk földjéről való, élükön özv. gróf Teleki Sándorné megy, az «Erzsébet-emlék» gyüjtőbizottságának elnöke. Az utczák, melyeken a hölgyek a kriptáig mentek, tele voltak kiváncsi nézőkkel. Vajjon a 30 magyar nőt csodálták-e, vagy az eszmét, mely-lyel leróják szeretetük, kegyeletük, hálájuk adóját feledhetetlen Erzsébet királynéjuk koporsójánál!? A hölgyeket a szerzet gvár-diánja várta a templom ajtóban, bevezette a sanctuáriumba, ott várták míg megérkezik báró Hornig püspök, ki beszenteli az emléket. Rövid idő alatt megérkezett a püspök teljes díszben, azonnal bement a templom főoltárához segédletével, egy rövid imát mondott ; ima végeztével jelt adtak az indulásra, így követtük őt a kriptába. Szívig metsző érzés volt megállni Erzsébet királyné koporsója előtt! Mellette két kedves udvarhölgye térdelt, gróf Feste-tich Mari és Ferenezy Ida! a koporsót egy gyönyörű rózsakoszorú takarta. Széles nemzeti színű szallag lógott le a koszorúról, melyről azt tudtam csak leolvasni : Gödöllő ! Ehhez a virághoz rakták a honleányok ibolya csokraikat, melyeket magukkal hoztak az anyaföldről.