Nemzeti Nőnevelés 1895. 16. évf., 4-5. füzet (április-május)

Tisztelt Közgyűlés! Különös örömömre szolgál, hogy egyletünk létesítésének e tizedik évfordulóját önökkel ünnepelhetem. Nem voltam bár azok között, kik alapkövét rakták le ez egyletnek, nem osztozkodtam bár önökkel a kezdet nehéz, de annál érdem-dúsabb munkájában, mégis feljogosított engem az önök bizalma, mely a már létező, az önök munkája folytán önálló egylet élére hívott, hogy a magaménak tekintsem, s hogy azonosítsam saját érzelmeimet az önökéivel e szép napon, melyen büszke örömmel tekintenek vissza a lefolyt tizedév sikerkoronázta buzgó és lankadatlan munkájára, ezen munkára, mely egyedül nők által végezve, szerényen, zajtalanul folyt, de annál áldásosabbnak bizonyult! Csendben, reklám nélkül, hangyaszorgalommal végeztetett e munka, oly annyira, hogy magában a fővárosban is alig van a tagokon kívül, meg azokon kívül, kiket az egylet segített, valakinek fogalma róla: mi a M. D. egylet?— még kevesbbé arról, mit létesített már is pusztán önerejéből, a nők áldozatkész, szerény munkálkodásából; mint működik egyletünk hathatósan közre hazánk kulturális viszonyainak emelésén, az által, hogy a nők szel- * A M. D. E. elnöke, gróf Csáky Albinné, a föntebbi nagy hatást keltett beszéddel nyitotta meg az egyesület jelen évi közgyűlését, mely az egyesület 10 évi fennállásának szerény örömünnepe volt. A közgyűlés dr. Berzeviczy Albert indítványára elhatározta, hogy a beszédet egész terjedelmében közölni fogja az egyesület jelen évi évkönyvében; mivel azonban az évkönyv csak hónapok múlva fog megjelenni, az egyesület nagyon tisztelt elnöke a közlés jogának átengedésével folyóiratunkat tüntette ki. Kedves kötelességünknek ismerjük e kitüntetést e helyen is megköszönni.