Nemzeti Nőnevelés 1887. 8. évf., 4. füzet (április)
Szerkesztő: A VI. ker. Állami Tanítónőképzőintézet tanári testületeCím: Nemzeti Nőnevelés 1887. 8. évf., 4. füzet (április)
Alcím: Havi folyóirat leányiskolák tanítónői, tanítói és általában nőneveléssel foglalkozók számára
Megjelenési adatok: A VI. ker. Állami Tanítónőképzőintézet tanári testülete, Budapest, 1887.
A felsőbb leányiskola mennyiségtani anyagára nézve főbb vonalakban elmondottam észrevételeimet a múlt füzetben; röviden jeleztem a tanítási anyagnak azon részeit, melyek a tanítás eredményére nézve veleményem szerint nemcsak hogy nélkülözhetők, de egyáltalában szükségtelenek. Czélom ezúttal a mennyiségtani anyagnak osztályonkint való felosztására nézve kifejteni nézeteimet. Évről-évre tapasztalom, hogy az elemi iskolákból fölvett növendékeink legnagyobb része nem kellőleg jártas a négy alapműveletnek egész számokkal való véghezvitelében sem; a kivonást nagy ügygyei-bajjal, az osztást alig tudják hibátlanul végrehajtani; szóval, hogy alapjuk ingadozó. A felsőbb leányiskola első osztályában az egész számokkal való négy alapműveleten kívül a közönséges és tizedes-törtek ismertetése s az alapműveleteknek ezekkel való begyakorlása kepezi a tanítás anyagát. Hogy ezt az anyagot egy évfolyam alatt, hetenkint két órán (mert egy órát a mértan tanítására kell leszámolnunk) elvégezhessük, itt is elsietjük a dolgot; úgyszólván külső simitást teszünk csak az elemi iskola negyedik osztályában épített tudási alapon a nélkül, hogy azt kellőleg megerősíthetnők; pedig, ha valahol, úgy a számításban szükséges az alaposság s pontosság, a mire csakis szorgos gyakorlás útján juthatunk. Különösen szükséges a gyakorlás épen az alapmüveletekben, a melyekkel úgy az iskolai, mint a gyakorlati élet bármily viszonyai közt léptennyomon találkozunk. Ezeknek kivitelében növendékeinknek biztosságot kell szerezniök, s ezért erre nagy gondot kell fordítanunk s az idő kimérésével sem lehet fukarul bánnunk. Igaz, hogy a tanterv értelmében a második osztályban ismételjük ezt az anyagot, de az ismétlés nem pótolhatja ki soha eléggé azt, a mit az első tanúlás alkalmával elmulasztottunk; azért, mert az ismétlésre fordított idő nem elég arra, hogy megérlelje mintegy a tanítás gyümölcsét. Ezért nem látom okát annak, hogy miért halmozzuk össze ezt az anyagot az első osztály végezni valói közé. Erre az anyagra, ennek kellő begyakorlására okvetlenül több időt kell szánnunk, ha azt akarjuk, hogy a föladványok mechanikus végrehajtásában kellő ügyességet sajátítsanak el növendékeink s ha azt akarjuk, hogy az egyes számolási módok tanítása közben ne kelljen efféle akadályokkal is megküzdenünk. Tanulmányoztam több szász, würtembergi és francziaországi felsőbb leányiskola értesítőjét; ezekből látom, hogy az ottani gyakorlat támogatja ebbeli meggyőződésemet. Ezek mindegyikében két évfolyamot szánnak ennek az anyagnak, néhol még a harmadik évfolyamra is átviszik. Mindezeket figyelembe véve, a négy alsó osztályra kijelölt számtani anyag következő beosztását vélném helyesnek: Első osztály: Tizes számrendszer. Egész számok kiírása, kimondása. Az egész számokkal való négy alapmüvelet. A métermértékek ismertetése. Időfelosztás. A törtek tanítását megelőző ismeretek; a számoknak tényezőkre való bontása, számok oszthatósága, közös többes kikeresése. A közönséges törtek fogalma. Második osztály : A közönséges és tizedes törtekkel való négy alapművelet begyakorlása. Viszonyok és arányok. Egyszerű hármas szabályhoz tartozó föladványok megfejtése arányszámolással és következtetéssel.
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Nőnevelés, Leánynevelés, Nevelés, Oktatás, Pedagógia, Folyóirat
Formátum: OCR szöveg
Típus: folyóirat
Tárgyszavak: Nőnevelés, Leánynevelés, Nevelés, Oktatás, Pedagógia, Folyóirat
Formátum: OCR szöveg
Típus: folyóirat
Share
Tweet