Nemzeti Nőnevelés 1886. 7. évf., 2. füzet (február)

Emberi gyöngeségeink közé tartozik, bog}- a míg egyrészt a hajdankornak boldog viszonyait emlegetjük és a «régi dicsőséget" a «régi jó időkkel" együtt magasztaljuk, addig másrészt a régiek intézményeit, különösen pedig a régi iskolákat arra sem tartjuk méltóknak, hogy őket a maiakkal összehasonlítsuk. Mi a mai nemzedék előtt a régi iskola? Mik előttünk az úgynevezett régi iskolák emberei ? Olyan magasról nézünk le rájuk, hogy szinte belefáradunk, hogyha még észre is akarjuk őket venni. Hangosan hirdetjük, hogy a mi mai iskoláink, az úgynevezett "modern» iskolák lélektani alapokon működnek; nem magoltatnak, hanem oktatnak és nevelnek; az ismereteket és az ügyességeket a növendékek szellemi erejének fejlettségéhez mérik; észszerű tananyagbeosztást, tanmenetet és tanalakot alkalmaznak és nem az a czéljuk, hogy a növendékek lelkét bizonyos ismeretekkel megtömjék, hanem az, hogy a növendékben az emberi lelket gyakorlatilag, minden oldalúlag, összhangzatosan neveljék, ezt pedig úgy viszik végbe, hogy egyúttal fölébresztik a növendékekben az önképzés folytatásához megkírántató kedvet és képességet is. Ha pedig a régi iskolákról van a szó, szeretjük elhinni, és másokkal is elhitetni, hogy a régi iskolák a mi általunk itt leirt új iskoláknak a viszái voltak. Azonban nagyon csalódik az, a ki elhiszi, hogy a mai iskolák, a mi «modern» iskoláink, mind olyanok, a minőknek azokat lefestettük, s a milyeneknek lenniük kellene; valamint az is igen téved, a ki fölteszi a régi iskolákról, hogy azok mind rosszak voltak és mind mellőzték a lélektani alapokat. Bizonynyal voltak már azoknak is jó iskoláik, akik a jó iskola eszményképét fel tudták állítani. Ezért csak annak lehet igaza, a ki nem kételkedik abban, hogy régente is több volt a rossz iskola, mint a jó és a ki elhiszi, hogy a mi modern iskoláinkban is sok a réyi hiba ! De még kevésbbé tévedhet az, a ki állítja, hogy rendszerint ott van aránylag a legtöbb rossz iskola, a hol az iskolaügy emberei elhitetik magukkal is, másokkal is, hogy az ö iskoláik tökéletesek, kifogástalanok, mind olyanok, mint a minőknek a modern iskolákat föntebb feltüntettük; mert az ilyen helyeken vagy nem akarják vagy nem tudják megérteni, felfogni a jó iskola eszményképét és így nem is tartják iskolaügyüket a javításra alkalmasnak. Az ily helyeken aztán az iskolaügy fejlődéséről, haladásáról szó sem lehet.