Nemzeti Nőnevelés 1886. 7. évf., 4. füzet (április)
Szerkesztő: Budapesti Sugárúti Állami Tanító-képző Intézet tanítóiTovábbi szerzők: Felméri Lajos ; Péterfy Sándor; Subert Zsófia; Jámbor Anna; Mendlik Ferencz; Gelléri Mór; Komáromy Lajos
Cím: Nemzeti Nőnevelés 1886. 7. évf., 4. füzet (április)
Alcím: Havi folyóirat leányiskolák tanítónői, tanítói és általában nőneveléssel foglalkozók számára
Megjelenési adatok: Budapesti Sugárúti Állami Tanító-képző Intézet, Budapest, 1886.
Az erdélyi múzeum kézirattárában őrzik egyebek közt azokat a nagybecsű leveleket is, melyeket irodalmunk apostoli lelkű bajnoka 1805—10-ig «széplelkü» barátjához, Cserey Farkashoz intézett Erdélybe. Itt közöljük Kázmérról 1806 ápril 2t)-én kelt levelének azt a részletét, melyben a leánynevelésre vonatkozó nézetét következőleg mondja el: «Az én lyányom azon 3 holnap olta, míg a háború rettegései s az irgalmatlan utak innen elrekesztve tartottak, képzélhetetlenül nőtt meg. Egy egésséges, kövér, erős, ép gyermek a legszebb alakkal, a mellyet képzelhetni: minden ember azt mondja felőle első meglátására. Anyja emlőjin neveltetvén, nincs benne semmi makacskodás, mellyet az akkorányi gyermekek dajkájok duzmadtsá-goktól szoktak venni. Már két foga van. S képzeld örömömet, midőn apr. 3-dikán eggy estve anyja mellett lilék, s elszenderedve ezt a franczia verset forgatám: On n’est jamais heureux qu’au sein de sa famille ! s mind addig szótlan gyermek megszólal, s ezt a hangot ejtegette: atti/a ! altija .' iitti/a ! Mint örvendettem, hogy az én nevezetemet mondták-ki legelőbb ajaki! mint örvendettem, hogy inai/i/ar szó hantiját mondta legelőbb! Sok nap csak ezt mondta: azolta ezt már elfelejtette, s egyéb hangokat fecseg. Míg Fizsim negyedik esztendejébe nem lép, addig kószálhatok néha: azután nem örömest fogok eltávozni a háztól; mert azokat a miket a gyermek tőlem tanulhat, senkitől mástól tanulni nem fogja. Ebben a gyermekben példáját szeretném adui, hogy miként kell nevelni leánygyermekeket. Egy igen nagy tekintetű barátnem a magáéból mit Teufelsjewalt egy madame de Chateletet akart nevelni; a physicát, mathézist, Kant Philosophiáját akarta tudatni vele, astronomiát etc. — Az én Fizsim mind azokból tanulni semmit nem fog. — Megborzadsz e szóra ? — Nem, édes barátom ! semmit nem! Az első dolog, a mit tanulni fog, a magyar nyelv lesz, a második a franczia (a németet tanulni nem fogja, mert az tanulás nélkül is reá ragad, és el nem fogja kerülhetni, hogy azt tökéletesen ne tudja, mind a mindennapi beszéd által, mind pedig német könyveket olvasgatván, melyeket neki nem csak megtiltani nem fogok, hanem még ügy adom majd elébe, hogy ő a németek literaturáját sok tekintetekben elébe tegye a francziákénak). Azután muzsika és festés lesz stúdiuma. Könyvből tanulni talán semmit nem fog, azt kivévén, hogy a legjobb poéták legjobb darabjait könyvnélkül fogom vele tanultatni, mind azért, hogy emlékezete gyakoroltassák, mind pedig azért, mert az ollyat jó könyvnélkül tudni. Ezek mellett ezek után minden dolga az lesz, hogy excerptázzon. Kényére fogom ereszteni, s magam tekintem meg mindég a mit dolgozott. Egyéb eránt azt követem vele a mit a nagy Wesselényi követ a iájával: megkedvelhetem vele a körültem való forgást, s az én példám és az anyja példája és mind azoké, a kiknek társaságából a gyermeket ki nem zárom, neki mind lelkét, mind szivét formálni fogják.
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Nőnevelés, Leánynevelés, Nevelés, Oktatás, Pedagógia, Folyóirat
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Nőnevelés, Leánynevelés, Nevelés, Oktatás, Pedagógia, Folyóirat
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet