Nemzeti Nőnevelés 1916. 37. évf. 7-8. füzet (szeptember-október)

Szerkesztő: Vásony Lajos
További szerzők: Vásony Lajos; Apponyi Albertné; Tolnai Vilmos; Buday Jolán; Hacker Boriska; Csemez József
Cím: Nemzeti Nőnevelés 1916. 37. évf. 7-8. füzet (szeptember-október)
Alcím: Havi folyóirat leányiskolák tanítónői, tanítói és általában nőneveléssel foglalkozók számára
Megjelenési adatok: A VI. ker. Állami Tanítónőképzőintézet tanári testülete, Budapest, 1916.

coverimage A vallás- és közoktatásügyi miniszter f. év július 14-én kelt 86,1000. sz. rendeletével megreformálta a leányközépiskolákat. Mielőtt az új iskolák szervezetét és tanítástervét ismertetném, célszerűnek látom az ezek életbeléptetése tárgyában kibocsátott rendelet közlését: A művelt középosztály leánygyermekeinek nevelése és oktatása céljából alapított felsőbb leányiskolák, melyek negyven évet meghaladó időn át elismerésre méltó módon teljesítették fontos feladatukat, mai szervezetükben már nem tudják kielégíteni a megváltozott életviszonyok folytán felmerült szükségleteket. Ennek következtében felső osztályaik elnéptelenedtek; ellenben a leányok egyre nagyobb számban lepték el - mint magántanulók - a fiúközépiskolákat és a fiúk részére létesített felső kereskedelmi iskolákat; teljesen benépesítették az utóbbi években számukra nyitott különböző típusú leánygimnáziumokat és női felső kereskedelmi iskolákat; sőt újabban itt-ott már az a törekvés is jelentkezik, hogy a leányok a fiúközépiskolákba vétessenek fel bejáró rendes tanulók gyanánt. Ezek a jelenségek azt bizonyítják, hogy a magyar társadalom, a megélhetésnek egyre jobban nehezedő viszonyai közt, leányait a nagyobb műveltség mellett oly ismeretekkel kívánja ellátni, melyek azonkívül, hogy magukban becsesek és a családi életben is hasznosíthatók, egyben megadják nekik a lehetőséget arra is, hogy szükség esetén tisztes megélhetésükről önmaguk gondoskodhassanak. Az állam és a társadalom nem térhet ki azon kötelesség elől, hogy a fennálló iskolákat a változott szükségletekhez képest átalakítsa. Halaszthatatlanná teszi e téren a reformot az a körülmény is, hogy a leányok középfokú oktatása felől külön törvény nem rendelkezvén, a keletkezett leánygimnáziumokat az 1883. évi XXX. t.-c. alapján egészen a fiúközépiskolák mintájára szervezték, ami pedagógiai szempontból, a nők oktatásánál megkívánt különös követelmények mellőzése miatt célszerűtlen. Nem felelnek meg a célnak a felsőbb leányiskolák IV. osztályára épített leánygimnáziumok sem, mert az alsó négy osztály a jelenlegi tanításterv mellett nem alkalmas alapja a leánygimnáziumnak s azért a pótlandó tanításanyag nagy terjedelme miatt a leányok a felső osztályokban mértéktelenül megterheltetnek. Továbbá nem lehet megtűrni .és megengedni a leányoknak a fiúkkal való együttnevelését, mely az oktatás alsó és felső fokán lehet üdvös, de a középsőn feltétlenül elkerülendő. Végül a világháború teremtette helyzet is megköveteli, hogy középfokú oktatásuk rendezésével lehetővé tegyük a nőknek, hogy tökéletesebben készülhessenek a közéletben rájuk háramló feladatokra. Célom volt, hogy a leányok középfokú oktatásának ügyét az általam tervbe vett középiskolai reformmal összefüggőleg, azzal egyidőben az összes iskolafenntartókra kötelező módon, a törvényhozás útján szabályozzam, de a világháború folytán előállott akadályok ezt meghiúsították. Minthogy azonban a leányok középiskolai oktatásának reformját tovább halasztani mái-nem okszerű, elhatároztam, hogy ezt a reformot az állami, községi, társulati és. magánintézetekre nézve egyelőre rendeleti úton léptetem életbe. Idecsatolva megküldöm a leányközépiskolák részére a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr" hozzájárulásával megállapított szervezeti szabályzatot, rendtartást és tanításterveket tudomása és további intézkedés végett.
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Nőnevelés, Leánynevelés, Nevelés, Oktatás, Pedagógia, Folyóirat
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

A sorozat kötetei

Tartalomjegyzék