Nemzeti Nőnevelés 1896. 17. évf., 2-3. füzet (február-márczius)
Szerkesztő: Sebestyénné Stetina IlonaTovábbi szerzők: Sajó Károly; Ujváry Béla; Szegfi Ilona; Schőn József; Józan Miklós; Nendtvich Gusztávné; Nemessányi Adél; Krécsy Béla
Cím: Nemzeti Nőnevelés 1896. 17. évf., 2-3. füzet (február-márczius)
Alcím: Havi folyóirat leányiskolák tanítónői, tanítói és általában nőneveléssel foglalkozók számára
Megjelenési adatok: A VI. ker. Állami Tanítónőképzőintézet tanári testülete, Budapest, 1896.
A nők művelődése olyan rohamosan fejlődő kérdéssé vált néhány év alatt, hogy a forrongó khaoszt a nyugodtan tekintő szem nem egészen aggodalom nélkül szemléli. Majdnem olyan ez a jelenség, mint mikor a khémikus mindenféle, eddig még együvé nem hozott anyagokat kavar össze a retortában és feszült várakozással lesi, kikristályodik-e a keverékből valami olyan határozott jellemű test, mely az emberi czélok kivívásánál haszonnal és biztosan lesz segítségül vehető ?
A tervek, a vélemények khaosza már most is nagy; és hova-hamarább még jóval nagyobb lesz. Mindenki meg van győződve a felől, hogy új korszak kezdődik hazánkban a második millénium-mal, melyben a női nem más szerepet fog játszani, mint abban, a melyik éppen most merül el a múltnak óczeánjába. De vájjon miben fog állani ez az új szerep'? Mert hogy új legyen, vagy legalább nem egészen olyan, mint az eddigi, azt a legtöbb élesen tekintő férfi maga is óhajtja. De nemcsak azt óhajtjuk, hogy új, hanem azt is, hogy jobb legyen. Furcsa dolognak, vagy legalább egy kicsikét Utópia-félének tetszik talán jobb állapotról beszélni most, mikor a társadalmi romlottság nem is egyes lépésekkel, hanem egyszerre valóságos salto-mortálékkal bukfenczezik lefelé a csúszós lejtőn. De azért mégis jól esik javulásról beszélni, sőt az ellentétesség természete miatt talán kétszeresen is; majdnem úgy, mint a hogy télen vágyódunk a ligetek tavaszi zöldje és a május-juniusi virágillat után.
Mert igaz, hogy magától a férfinemtől a társadalom javulása nem várható. Sőt csaknem úgy látszik, éppen az ellenkező, a retográd fejlődés megy vígan tovább a maga útján. És ha mindazokon a jelenségeken végig nézünk, a melyek nemcsak hazánkban, de Európa legtöbb más államában is, rettentően drasztikus drámai erővel játszódnak le ma, hogy holnap még szenzácziósabb fölszereléssel ismétlődjenek, akkor csakugyan be kell látnia mindenkinek (az éles itélőképességüek tulajdonképpen már régen tudják), hogy az «erősebb» és a «gyöngébb nem» kifejezések tulajdonképpen föl vannak cserélve. Mert bárki bármit mondjon is, a férfitermészet, a merre csak nézünk, határozottan gyöngébbnek bizonyul a női természettel szemben. Az utóbbi szokott többnyire uralomra vergődni és befolyása majdnem kivétel nélkül mindenütt érvényesül. A hol jót és nemeset látunk, biztosak lehetünk felőle, hogy belejátszik a női kéz.
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Nőnevelés, Leánynevelés, Nevelés, Oktatás, Pedagógia, Folyóirat
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Nőnevelés, Leánynevelés, Nevelés, Oktatás, Pedagógia, Folyóirat
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet