Nemzeti Nőnevelés 1890. 11. évf., 8. füzet (október)

Egy emberöltő tünt el már azon kultúrpolitikai fontosságát illetőleg első rangú időszak óta, midőn Jolin Stuart Mill hatalmas szava a «Subjection of Women»-ben erős hullámzásba hozta a már is több oldalról előkészített közvéleményt és napikérdéssé tette a nők ügyét. Ezer s ezer alakban haladt az a hullám ez idő óta a művelt világban szerteszét, sőt nyomai meglátszanak a stambuli háremekben s a keletindiai nők életében, tehát ott is, a hol vallás és hagyomány, az emberi szellem haladásának legerősebb béklyói, a nők alsóbbrendű jellegét látszólag kétségbevonhatatlanná tették. Egyes példák azt látszanak tanúsítani, mintha ez az új áram a társadalmi életet is felforgatni akarná. Ki hitte volna ugyanis kevéssel ezelőtt, hogy az elnyomott hindu nők a tanítók és orvosok kenyérkereső pályájára lépnek, hogy Svédország előkelő egyetemének mathematikai tanszékére nőt választanak, hogy itt-ott ügyvédek s papok is kerülnek ki a nők közül s lesz város és állam, melynek vezér közigazgatási állását nők töltik be ? Valóban nehéz még tiszta és igazságos ítéletet hozni e kérdésekben, mint általában minden forrongásban levő társadalmi kérdésben ; de másrészt tagadhatlan, hogy a jelen helyzet 30 évi küzdelem után legalább annyiban világos, hogv a nők műveltségi foka emelésének szüksége ma már művelt körökben vita tárgyát sem képezheti. Igen, mi magyarok is eljutottunk ennyire. A «főzőkanál» és «varrótű» határvonalul emlegetése természetesen még hosszú időn át nem szűnik meg, de épen ezek a füzetek is élénk tanúbizonyságai annak, hogy eljutottunk már arra a második fokra, midőn a nők műveltségének emelését természetes szükségnek, sőt nemzeti feladatnak tartja minden müveit ember s most már csak a mikéntről, a megoldás fajainak megválasztásáról s a fejlődés határairól lehet szó. Baglyot hordanék tehát Athenbe, ha a magyar nők műveltségi fokáról szólva, ezen a bolyén is a nőnevelés fejlesztésének szükségét akarnám bizonyítani. De nem tartom feleslegesnek időről-időre az általában elismert eszménykép s a müveit külföld viszonyainak szemmel tartása mellett birálatot mondani az általunk elért eredményre.