Nemzeti Nőnevelés 1897. 18. évf., 3. füzet (márczius) corvina logo

Szerkesztő: Sebestyénné Stetina Ilona
További szerzők: Juba Adolf; De Gerando Antonina; Gallauner Luiza; Tanos Teréz; Hollós Károly
Cím: Nemzeti Nőnevelés 1897. 18. évf., 3. füzet (márczius)
Alcím: Havi folyóirat leányiskolák tanítónői, tanítói és általában nőneveléssel foglalkozók számára
Megjelenési adatok: A VI. ker. Állami Tanítónőképzőintézet tanári testülete, Budapest, 1897.

coverimage Eredetileg a berlini nemzetközi nőkongresszusról kellett volna referálnom ; de erről, úgy hiszem, eleget hallottak már. Azonkívül jelentésem e tárgyról időközben a Magyar Pedagógiában megjelent, és így czélszerűbbnek találtam nézeteimet a nőkérdésről összefoglalni, mely társadalmi fontosságában vetekedik a szocziá-lizmussal. Fejtegetéseimben azonban mindig tekintettel leszek a berlini kongresszus tárgyalásaira. Kétségtelen, hogy a nőkérdés fölvetésének és e téren észlelhető minden küzdelemnek egyik s mondhatnék legfőbb oka: a nők túlnyomó száma a művelt világban. Sajnos, hogy e kérdéssel a berlini nemzetközi nőkongresszuson csupán egy nő, Frau l)r. Phil. Daszynka (Berlin) foglalkozott. Lehet, hogy ezt a tárgyat már nagyon is kimerítettnek hitték és e miatt nem törődött vele több. Daszynka asszony előadása szerint a világnak 793 millió számlált lakosságában 1000 férfire 988 nő esik. Ezen a nőkre kedvező arányszám, eltekintve a nőknek fiziológiai gyorsabb kifejlődésétől, Európának legműveltebb részeiben a nők hátrányára alakul át és csak 7 déli államban több a férfi, mint a nő. Egész Európában 1024 nő esik 1000 férfire, Francziaországban 1007 nő, Angliában 10G0, Németországban 1031. Igen csodálatos első pillantásra, hogy abban az országban, a hol a nőkérdés a legelőrehaladottabb, észak-amerikai Egyesült-Államokban 1000 férfire csak 953 nő esik, de ha számba veszszük, hogy mennyi a bevándorolt, kiknek legnagyobb része bizonyára férfi (hiszen tudjuk, hogy a mi zempléni és sárosi-tót embereink mennyire szeretnek a tengerentúlra menni munkát keresni, mig családjaikat az ide küldött pénzből tartják főn), és ha az ilyen részint csak ideiglenesen ott tartózkodókat leszámítjuk, bizonyára az Egyesült-Államokban is pluszban lennének a nők. Még rosszabbak az arányszámok a nagy városokban, mint azt a számok: 1050 (Páris), 1123 (London), 1091 (Berlin) bizonyítják.
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Nőnevelés, Leánynevelés, Nevelés, Oktatás, Pedagógia, Folyóirat
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

A sorozat kötetei

Tartalomjegyzék