Nemzeti Nőnevelés 1884. 5. évf., 4. füzet (április)

Annak idején értesítettük róla olvasóinkat, hogy egy új felső nép- és polgári iskolai egyesület van keletkezőben. A polgári iskolai tanároknak eddig is volt és van ugyan egyesületük; de ez a helyett, hogy valóban egyesítette volna az egy czél szolgálatában fáradozókat, meghasonlást támasztott közöttük s nem azon volt, hogy a polgári iskolák számára törvény útján felállított korlátok között csöndes, de foganatos munkásságban tündököljön, hanem nagyobb merészséggel mint megfontoltsággal magokat a korlátokat döngette. Ez a ez élj atévesztett és eredményben meddő erőlködés sokakat elidegenített az egyesülettől; elidegenítette különösen a vidéki, többnyire állami, vagy állami segedelemmel létesített és fentartott polgári iskolák tanítóit, a kik sem a saját érdekeikkel, sem a törvény követelményeivel nem bírták összeegyeztetni az egyesület nevében intézett törekvéseket. így történt, hogy azok a vidéki felső nép- és polgári iskolai tanítók, a kik a legutóbbi országos tanitógyülés alkalmával a fővárosban találkoztak, egy értelemmel a mellett nyilatkoztak, hogy kívánatos és szükséges lenne egy új egyesület alakítása — olyan egyesületé, a mely nemcsak a polgári iskolák, hanem a felső nép- és ipariskolák tanítóit és tanítónőit is egyesítené s szigorúan a törvény által megszabott úton, annak intencziói szerint és az abban kitűzött czél irányában igyekeznék megtermékenyíteni az iskolai életet. Az említett felső nép-és polgári iskolai tanítók a fővárosi két polgári iskolai tanítóképzőintézet tanári testületéit meg is kérték, hogy az új egyesület megalakulását előkészítsék. A két intézet tanári kara, mint előkészítő bizottság 1883. november 2-án tartotta első ülését, melyen intézkedett, hogy az új egyesület számára alapszabály-tervezet készíttessék, s egyúttal kimondta, hogy addig is, mig az egyesület megalakulna, ép az alakulás előkészítésére és megkönnyebbítésére lapot fog megindítani. A bizottság nem kímélte sem az időt, sem a fáradságot: az alapszabálytervezet idejekorán elkészült s a lap, a «Felső nép- és polgáriskolai közlöny» az új év elején megindult. S megindult vele együtt az a mozgalom is, a melyet az új egyesület megalakulására nézve a legszerényebb szóval is kedvezőnek mondhatunk. Az új közlöny előfizetőinek száma, a kik egyúttal az alakulandó egyesületnek is bevallott tagjai, ma már meghaladja a háromszázat. Oly szám, a melyre támaszkodva az előkészítő bizottság elérkezettnek látta az időt arra, hogy az egyesület alakuló gyűlésének összehívásáról gondoskodjék. F. hó 5-én értekezletet tartott tehát e végből, s abban állapodott meg, hogy a maga részéről az alakuló gyűlés megtartására a pünkösdi szünet idejét ajánlja; a közlöny útján fölszólítja azonban a tagokul jelentkezetteket, hogy nyilatkozzanak ők is, elismervén, hogy ebben a kérdésben a döntő szó ép a vidéki tagokat illeti meg. Semmi kétségünk, hogy e nyilatkozatok többsége meg fogja erősíteni azt, a mit a bizottság érett megfontolás után ajánlott, s nem kecsegtetjük magunkat hiú reménységgel, ha azt hiszszük, hogy az új egyesület a pünkösdi ünnepek alatt meg is fog alakulni. Ebben az új egyesületben pedig, ha megalakult, fontos hivatás vár a felső nép- és polgári iskolákban működő tanítónőkre, s eme hivatásuk betöltésében nem fogja őket akadályozni semmi, mivelhogy az új egyesület szívesen fogadja és bizalommal látja őket a közös munkánál. Ismeretes dolog, hogy a 74 felső nép-, és 126 polgári iskola közül 47 felső nép-, és 62 polgári iskola kizárólag a nőnevelés szolgálatában áll. Az új egyesület tehát csak úgy felelhet meg föladatának, ha a körébe eső nőnevelést ép oly gonddal lógja ápolni, mint a fiuk nevelését. Nem állítjuk ellentétbe a nevelésnek e ketté ágazását, nagyon jól tudván, hogy a soknál is több kapocs köti össze a kettőt egymással; de arról is meg vagyunk győződve, hogy egymás mellé állításuk s jogaik egyenlőségének hangoztatása nem fölösleges, sőt szükséges.