Nemzeti Nőnevelés 1903. 24. évf., 8-9. füzet (október-november)

1821-et írnak. A magyar nemzet ébredez; rázza bilincseit, melyeket évek óta némán visel. A láncok szorítása enged. Megnyílik az 1825. évi országgyűlés, föllép Széchényi István gróf, és aki életének irányát mindeddig csak keresi, kezd munkálkodni a szegény, anyagi, szellemi és közigazgatási téren elmaradott haza érdekében. Bizalmat önt a csüggedt nemzetbe és megjelöli az utat, melyen a magyarnak haladnia kell. Fölszólal Magyarország politikai és társadalmi intézményei ellen, a nemesek kiváltságainak eltörlését, az ősiségnek, a hűbéres birtokrendszernek és a jobbágyi robotnak megszüntetését hangoztatja. A jók köréje csoportosulnak, magukévá teszik eszméit és azok megvalósításán fáradoznak. Az 1832—36. évi országgyűlésen sikra szállnak az új eszmékért. S ime, a küzdők sorában megjelenik a reformok legkiválóbb harcosa, ezentúl a haladó-párt vezére, Deák Ferenc. Hazánk e nagyjáról kell ma, születésének 100. évfordulóján, megemlékeznem, az ő érdemeinek méltatása föladatom. De hol vegyem az erőt tetteinek hű tolmácsolására ? Mit mondjak, hogy nagy alakja kidomborodjék? Említsem hazafiúi hűségét, széleskörű jog- és törvénytudását, államférfiúi képességét? Nehéz dolgok, főleg kis tanítványaimnak, kiknek ma Deák példáján okulniok kell; megkísérlem azért Deák Ferenc kiválóságát egyszerűen, kiváló alkotásának ismertetésével föltüntetni. «Első és legszentebb legyen előtted a haza» írja Deák Ferenc egyik barátja fiához intézett levelében. Es a hazaszeretet virága, melynek csiráját ültetgeti a gyenge gyermek szívébe, teljes pompájában virul az ő lelkében. A hazaszeretet dobogtatja szívét legerősebben. A hazaszeretet minden tettének rugója. Munkásságának összesége ez érzelemre vihető vissza. Tesz, fárad, munkál sok irányban, hogy egy feladatot teljesítsen, a haza javát mozdítsa elő. Pártolja a jobbágytelkek megválthatása érdekében benyújtott törvényjavaslatot, «hogy a nép a szívében élő szabadságérzet kielégítése által ösztönt nyerjen az iparkodásra saját maga és a haza érdekében». Támogatja az indítványt, hogy a jobbágy fekvő birtokot tulajdonjoggal vásárolhasson, mert «ez adja meg a népnek a törvényes függetlenséget, a polgári szabadságot, pedig csak ott boldog a haza, hol a földet szabad kezek mívelik, ott erős a nemzet, hol a tulajdont és függetlenséget szabad kezek védik». Az 1840. év jul. 27-én Zala vármegye közgyűlésén előadott követi jelentésében igazságosnak és a haza érdekében szükségesnek mondja az ősiség megszüntetését ós a közös teherviselés behozását. «Ne tekintsék egyesek — úgy mond — magánérdekeiket, mert kötelesség kifejteni a nemzet szunnyadó erejét, kötelesség új életet adni a szorgalomnak, és az annyi véren vásárolt béke áldásai között virágzásra emelni a hazát, melyet őseink vére vivott ki és őseink vére tartott meg számunkra. Önálló, hatalmas, csak gazdag állam lehet.» «Meg kell adni — mondja Deák Ferenc — a nem nemeseknek a jogot, hogy nemesi birtokot is szerezhessenek, hogy ezen birtokok értéke emelkedjék ós a nemesi osztály gazdagodjék.» Pártolni kell az ipart, «mert az ipar boldogítja a népeket». Az 1844. év október 6-án országos iparvédő-egyesület alakul, melynek elnöke Batthány Kázmér, egyik választmányi tagja pedig Deák Ferenc. Az egyesület célja Deák szerint, hogy a hazát a temetkező sír szeléről visszarántsák.