Nemzeti Nőnevelés 1895. 16. évf., 7-8. füzet (szeptember-október) corvina logo

Szerkesztő: Sebestyénné Stetina Ilona
További szerzők: Sebestyénné Stetina Ilona; Nemecskay Irma; Radnay Bella; Binder Laura; Lustig Emma; Hittig Lajos
Cím: Nemzeti Nőnevelés 1895. 16. évf., 7-8. füzet (szeptember-október)
Alcím: Havi folyóirat leányiskolák tanítónői, tanítói és általában nőneveléssel foglalkozók számára
Megjelenési adatok: A VI. ker. Állami Tanítónőképzőintézet tanári testülete, Budapest, 1895.

coverimage A nők magasabb képzésének ügye — legalább elméletben — egy nevezetes lépést tett előre. Az egyetemi tanács, Wlassics Gyula közoktatási miniszter tudakozó felhívására kimondta, bőgj7 elvileg nincs kifogása az ellen, hogy az orvosi és gyógyszerészi pályára készülő nők, ha az érettségi vizsgálatot sikerrel letették, a magy. kir. tudomány-egyetemen tovább tanulhassanak. Az egyetemi fokozat elnyerésére tehát a lehetőség jövőben nálunk is meglesz. Bár elvileg e szabadelvű határozat óriási haladást jelent a nőnevelés és nőkérdés ügyében: gyakorlatilag semmi nagy jelentőséget sem tulajdoníthatunk neki. Hiszen az egyetemi tanács e nagylelkű határozatával csaknem egyidejűleg mondotta ki az óvsz. gyógyszerész-egyesület népes közgyűlése, hogy a nőknek a gyógyszerészeti pályán való alkalmaztatását nem helyesli, sőt megengedhetőnek sem tartja. Nem lehet reményünk tehát arra, hogy a nők, mint gyógyszerészek, a közel jövőben alkalmaztatást találjanak, még abban az esetben sem, ha a megfelelő képzettséget maguknak megszerezték. Az az egy-két nő, ki magát esetleg az orvosi pályára képezi, s magát esetleg mint orvos, fentartani fogja, bizonyára ritka kivétel lesz nálunk még bosszú időn keresztül ; s női keresetforrás gyanánt az orvosi gyakorlat sem fog egyhamar számottevő mértékben szolgálni. Csupán egy módon vált volna az egyetemi tanács különben kellőképen meg nem becsülhető határozata a gyakorlati életre nézve is nagyjelentőségűvé, ha azon a pályán való emelkedésüket biztosította volna a nőknek, melyen azok maguknak úgyszólván már utat törtek, a melyen valamirevalóságukat némiképen már megmutatták, a mely pályán tevékenységük már a jelenben is szükségesnek és hasznosnak ismertetett el: értem a tanítónői pályát. A magyar tanítónők tekintélyes tömege közül igen soknak ég a lelke a tanulás vágyától, s a tanulásra, az eredményes továbbképzésre éppen ezek elől van elzárva minden út és mód. A kínos és gyakran sikertelen és eredményében sokszor hézagos önképzésre vannak utalva, ha szaktárgyaikban haladni akarnak, vagy — újabb időben — mind nagyobb számmal a külföldre mennek, hogy ismereteiket gyarapíthassák.
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Nőnevelés, Leánynevelés, Nevelés, Oktatás, Pedagógia, Folyóirat
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

A sorozat kötetei

Tartalomjegyzék