Nemzeti Nőnevelés 1897. 18. évf., 10. füzet (deczember)

A múlt évi berlini nagy nemzetközi női kongresszuson értesültünk már, mint magyarországi delegátusok, hogy ez. idén Brüsszelben tartják meg a tanácskozást. Nagyon sajnálom, hogy ezen a kongresszuson nem lehettünk jelen, pedig épen a nagy szünet időben, augusztusban volt. Nem is arra vállalkozom ma, hogy a kongresszus lefolyásáról tiszta képet adjak, hanem, inkább csak egynéhány fontosabb eszmének a felsorolására szorítkozom, a melyekkel a brüsszeli kongresszuson foglalkoztak. A berlini kongresszus benyomásairól itt, a tisztelt szakosztályban többen voltunk szerencsések számot adni. Az ott felvetett eszmék olyan felejthetetlen mély hatást gyakoroltak reám, hogy a külföldi női mozgalmak azóta mindig jobban és jobban érdekelnek. A brüsszeli kongresszussal foglalkozó külföldi lapokban ismét találkoztam azoknak a kiváló hölgyeknek a neveivel, a kik^lerlinben mint vezetők és rendezők szerepeltek. Morgenstern Lina a berlini kongresszus elnöke, Cauer Minna alelnök, Bieber-Bőhm Hanna, Stritt Mária és még többen tartottak Brüsszelben is szónoklatokat a női kérdés ügyében. A meghívókat a belga nők jogi egyesülete bocsátotta ki s a programmot is az állapította meg. Ha a két kongresszus ügyrendjét összehasonlítjuk, nagy különbséget veszünk észre. A berlini sokkal nagyobb arányú volt s a nőket érdeklő összes mozgalmakat felölelte, míg a brüsszeli szükebb körben mozgott, habár nagy fontosságú dolgokkal foglalkozott. A berlini hét napig tartott, míg a brüsszeli mindössze négy napig, beleértve ebbe egy egész napig tartó kirándulást a kongokiállításba. A berlini kongresszus czélja a külföld figyelmének felköltése és reá irányozása volt a női munkálkodás minden eddig létező és fenálló vívmányára, míg a brüsszeli programra összeállításánál a liga saját czéljaira azaz a belga és franczia nők jogi helyzetére volt a legfőbb tekintettel.