
Kossuth Lajos meghalt: elköltözött a halhatatlanság örök birodalmába. Megrengett e hírre az egész magyar haza földje és gyászba borúit az egész magyar nemzet. Ki mérlegelné e pillanatban, hogy mit vesztettünk benne, mikor csak azt az egyet érezzük, hogy elvesztettük! Elvesztettük az utolsó nagy emberét a héroszok ama nemzedékének, a mely a mai Magyarországot megteremtette. Az ö neve nem is egy ember neve csupán. Egy egész kort foglal az magában telve ennek a kornak minden vágyaival és reménységeivel, küzdelmeivel és dicsőségével, kétségbeesésével és kínszenvedésével, megpróbáltatásával és diadalával. A míg ennek a kornak emléke és tanúsága ott fényeskedik a magyar történet lapjain, Kossuth Lajos is élni fog a nemzet szivében és éltetni fogja a nemzetet! | Tisztelt hölgyeim! Megkísérlem, a mennyire egy rövid előadás keretében lehet, végig kalauzolni önöket magán- és közjogunk rendszerének útjain, hogy áttekinthessük azon jogosítványokat, melyeknek hazai törvényeink a magyar nőt részesévé tették. A kérdés jelen állásának vázolása mellett természetesen vissza kell nyúlnom a multakba is; mert a mi jogi intézményeink sok százados fejlődés eredményeképen állottak elő, s nem pillanatnyi rögtönzés csinálmányai. Nem akarok azonban müvelődéstörténelmi értekezést tartani; nincs szándékomban a magyar nő társadalmi helyzetének teljes képét rajzolni, a milyen az a múltban volt, és a milyennek jelenben ismerjük. Ez a föladat több időt is kívánna, mint a menynyit én e helyen igénybe venni bátorkodom; de nagyobb tanulmányt is tételezne föl, mint a mennyit előadásom kidolgozására szentelhettem. Tartok ugyan tőle, hogy ilyképen szorosan a pozitív jogok körében mozogván: szárazak és úntatók lesznek fejtegetéseim. De midőn ezt előre bejelentem: aggodalmam ingadozó mérlegenek másik serpenyőjébe bizton állítom be azt az érdeket, melyet tisztelt hallgatóságomban föl kell tételeznem, mikor arról van szó, hogy micsoda jogokat biztosítottak és biztosítanak hazai törvényeink a magyar nemzet szebbik felének ?