Nemzeti Nőnevelés 1910. 31. évf., 7. füzet (szeptember)
Szerkesztő: Sebestyénné Stetina IlonaTovábbi szerzők: Pekár Károly; Entz Jolán; Juba Adolf; Szigethy Karolina; Dorogsághy Dénesné; Prém Margit
Cím: Nemzeti Nőnevelés 1910. 31. évf., 7. füzet (szeptember)
Alcím: Havi folyóirat leányiskolák tanítónői, tanítói és általában nőneveléssel foglalkozók számára
Megjelenési adatok: A VI. ker. Állami Tanítónőképzőintézet tanári testülete, Budapest, 1910.
Ma ugyancsak emlegetik az erkölcsi nevelést mindenütt. A józan gyakorlatias gondolkodású angoloknál és az amerikaiaknál az Egyesült Államokban egyik erkölcsnevelési munka a másik után jelenik meg. Sőt vállalkozik egy angol ember beható helyi tanulmányai alapján feltüntetni az összes művelt államok erkölcsnevelés-ügyét. Ez a Spiller-féle összefoglaló munka. Nem mozog, nem zörög a haraszt magától. Bizonyára szükségét érzi a világ a jobb, intenzivebb erkölcsi nevelésnek. Arról beszél tehát a józan, gyakorlatias gondolkodású angol s amerikai is, ami hiányzik vagy legalább is nem kielégítő nevelésünkben. Wanting is not having. Az erkölcsi oktatás nálunk nincs meg. Mert erkölcsi nevelést adna a vallástanítás erkölcstana, de ezt rendesen oly korán, hogy a gyermek meg nem értheti csak betanulja, de épp úgy el is felejti. Egyéb, világi erkölcstanítás pedig — sajnos — középiskoláinkban nincs. Mindenekelőtt tehát ennek nyilvánvaló szükségére mutatunk rá s kívánjuk ezt a nemzeti erkölcs nevében. A középiskolák felső osztályában, érettebb korban külön erkölcstan, ethika-tanítás szükséges. Mindenfélére oly aggódó gondoskodással neveljük a fiatalságot, s a legfőbbel, a jellemmel az erkölcsi emberrel nem törődünk. Minden tudomány fegyver az élet küzdelmében s mi kezébe adjuk a fiatalságnak e fegyvereket, anélkül azonban, hogy megtanítanék őt e fegyverek használatára, az emberi cselekedetekre, az ethikai jó cselekedelekre, a saját érdekében, a család, a társadalom, az állam, az emberiség érdekében való jó cselekedétekre. Ezért van, hogy fiaink nem becsülik meg az életet, nincsenek eszményeik, a nő eszményi kultuszát, a családi élet boldogságának varázsát nem ismerik s ez teszi az életet értéktelenné előttük, a mit azután oly könnyen eldobnak. Ismerik e helyett a pénzhajszát és az élvezethajszát. Pedig az élet nem pénzhalmozás. A pénz csak eszköz a boldogsághoz. Az élet sem élvezet csupán. Az élvezet csak eszköz a boldogsághoz. Az élet célja sem a pénz, sem az élvezet. Az élet célja a boldogság, amit csak a tiszta családi élet, a tiszta szeretet ad. S leányainkkal sajnos, nem sokkal jobban állunk. Az élet tanúsága azt mutatja, hogy a leányok életfelfogásában is sok az erkölcsi fogyatékosság. Az életfelfogás, az emberi cselekedetek céljáról való felfogás hiányosságának eredendő oka pedig bizonyára a nevelés hiányosságában, az erkölcsi nevelés hiányában keresendő. Ezért kellene a középiskolák felső osztályában az erkölcstan, ethika tanítása. De ez korántsem elég. Nem az ethikai, erkölcsi szabályok nevelnek tulajdonképp az erkölcsi jócseleke-detekre. Az erkölcsi nevelés, az igazi erkölcsi nevelés a cselekvésképzetek és az ezekből alakuló cselekvésértékelő ítéletek neveléséből áll.
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Nőnevelés, Leánynevelés, Nevelés, Oktatás, Pedagógia, Folyóirat
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Tárgyszavak: Nőnevelés, Leánynevelés, Nevelés, Oktatás, Pedagógia, Folyóirat
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv
Share
Tweet