Nemzeti Nőnevelés 1902. 23. évf., 1. füzet (január)

Szerkesztő: Sebestyénné Stetina Ilona
További szerzők: Wlassics Gyula ; Pályi Sándor; Stauffer Elma; Poznan Jolán; Relković Mita; Peregrinyi Aranka
Cím: Nemzeti Nőnevelés 1902. 23. évf., 1. füzet (január)
Alcím: Havi folyóirat leányiskolák tanítónői, tanítói és általában nőneveléssel foglalkozók számára
Megjelenési adatok: A VI. ker. Állami Tanítónőképzőintézet tanári testülete, Budapest, 1902.

coverimage Öt év előtt adtam ki a gazdasági ismétlő iskola szervezetét és tantervét. Ebben az a meggyőződés vezérelt, hogy hazánk különleges viszonyai között nem elég, ha a népiskola csak az általános alapvető ismereteket hinti szét a nép milliói közé, hanem szükséges, hogy népoktatásunknak addig csaknem meddő tagozatát: az ismétlő iskolát alakítsuk át olyan intézménynyé, a mely a hat-éves elemi népiskola munkáját, a nemzeti népoktatást megszilárdítván, az ifjúságnak olyan elméleti, főleg gyakorlati ismereteket is nyújtson, a melyekre népünknek jövő életfoglalkozásában szüksége lesz. Olyan ismereteket adjon, melyek az élet nehéz viszonyai között a nép küzdelmes munkájában megélhetését megkönnyítik, boldogulását előmozdítják. Már akkor bizton számítottam hazám derék néptanítói karának lelkes, buzgó támogatására. Meg voltam győződve, hogy a néptanítók eszmémet és czéljaimat lelkesen föl fogják karolni, nemcsak a kitűzött czél nagy jelentősége miatt, de saját jól fölfogott érdekükben is. Örömmel nyilvánítom, hogy a magyar tanítói karba helyezett bizalmam fényes igazolást nyert. A gazdasági ismétlő iskola, népoktatásunknak eme fiatal sarja, öt év alatt olyan katalmas lendületet nyert, a minőt csakis a tanítói kar lelkesedése, kitartása s a tanfelügyelői kar buzgósága volt képes megteremteni. Öt év alatt ezeknek az iskoláknak a száma közel kétezerre emelkedett. Az érdeklődés ezen intézmény iránt úgy a községek, mint a törvényhozás részéről általános. A községek készséggel hozzák meg a tőlök telhető áldozatot gyermekeik gyakorlati oktatására. Az állami költségvetésben a gazdasági ismétlő iskolákra az 1897-dik évben fölvett 16 ezer korona, a folyó évi költségvetésben már 150.000 koronára emelkedik. A közoktatás minden ágazatánál, és így igen természetesen a gazdasági ismétlő iskolánál is főleg a belterjes fejlődésre helyezem a fősúlyt. E czélból arra törekszem, hogy a tanítói kar minél alaposabb műveltséggel és szakértelemmel töltse be nemes hivatását. A néptanítók gazdasági kiképzését a földmívelési minister úr a tanítóképzőintézetekhez kirendelt szaktanítók és a különböző tanfolyamok által hathatósan előmozdítja. A tanítók gazdasági képzése s a gazdasági iskola belterjes fejlődésének előmozdítása volt indító oka annak az elhatározásomnak is, hogy a Néptanítók Lapját olyan melléklettel látom el, a mely kizárólag annak a nagy föladatnak a megoldását munkálja, hogy miként kell a népiskolát a gyakorlati életre eredményessé, gyümölcsözővé tenni?
Kategóriák: Neveléstudomány
Tárgyszavak: Nőnevelés, Leánynevelés, Nevelés, Oktatás, Pedagógia, Folyóirat
Formátum: OCR szöveg
Típus: könyv

A sorozat kötetei

Tartalomjegyzék